A szakemberhiány az egészségügyben már most érzékelhető, a jövőben ennek kiküszöbölésére a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia (AI) nyújthat segítséget.

Döntés támogató rendszerek már most léteznek, a radiológia, onkológia, neurológia és patológia területén. Magától értetődő, hogy tanuló algoritmusok, szoftverek erősítsék a szakemberek munkáját, a radiológiai felvételek, szövettani képek felismerésében már a szakorvosokhoz hasonló eredmények érhetőek el. Kevésbé tűnik magától értetődőnek, de a mesterséges intelligenciáknak a mentális betegségek diagnosztizálásában, korai felismerésében is szerepük lehet.

A depresszió globális pervalenciája magas, az életminőséget súlyosan befolyásolja, társadalmi, gazdásági hatása jelentős. A hordható technológia eszközei az utóbbi időben jelentős fejlődésen mentek keresztül, az okosórák, okoskarkötők, újabban okosgyűrűk paraméter követése (szívfrekvencia, oxigénszaturáció, légzésszám, okostelefon használati idő, stb.), az aktivitás folyamatos monitorozásával rengeteg adatot generál. Olyan adatok is könnyen mérhetők manapság, amelyekkel objektivizálható lehet a depresszió (csökkent fizikai aktivitás, alvási zavarok), illetve a szorongás fennállása. Nem véletlen, hogy egyre több olyan eszközt (Fitbit, Empatica, Actiwatch) fejlesztenek, amelyekbe már integrált a mesterséges intelligencia és az adatok szintetizálása és elemzése az eszközön közvetlenül kivitelezhető.

Az npj Digital Medicine folyóiratban megjelent 2023-as metaanalízis 38 tanulmányt vizsgálva azt találta, hogy a hordható technológiák mesterséges intelligenciái jó hatékonysággal (70%-89%) ismerik fel a depressziót, ugyanakkor a terápia hatékonyságának mérésére nem megfelelőek. A tanulmányok több mint felében az esetszám igen alacsony volt, leginkább a fennálló depresszió kimutatására törekedtek. Kevés kutató próbált meg azonban más major pszichiátriai kórképet elkülöníteni a depressziótól (szkizoaffektív zavar, bipoláris affektív zavar) vagy ami még fontosabb, előjelezni a depressziót.

Az okoseszközök nem csak a betegségek diagnosztizálásában, hanem a terápiában is hasznosnak bizonyulhatnak. Valós időben reagálhatnak a viselőjének megváltozott paramétereire, személyre szabottan kínálhatnak intervenciókat tudatos jelenlét, meditáció formájában. Ugyanakkor a folyamatos monitorozásnak hátránya is lehet, egy szorongó betegnek nem biztos, hogy segít, ha folyton nézegetheti paramétereit, bár a feedback sok esetben lehet akár megnyugtató, hasznos is.

Ugyan a technológiák megfelelő klinikai implementációja még várat magára, de az már látszik, ha önmagunkban még nem is, de egyéb módszerekkel közösen használva a hordható technológiák és mesterséges intelligencia a mentális betegségek területén is jól alkalmazható eszközökké válhatnak a szakemberek kezében.

Szerző: Dr. Magócs Dávid

FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Abd-Alrazaq, A., AlSaad, R., Shuweihdi, F. et al. Systematic review and meta-analysis of performance of wearable artificial intelligence in detecting and predicting depression. 2023; npj Digit. Med. 6, 84
2. Abd-alrazaq A, AlSaad R, Aziz S et al. Wearable Artificial Intelligence for Anxiety and Depression: Scoping Review. J Med Internet Res 2023; 25:e42672