Kassai-Farkas Ákos dr.

“Megtanulja az ember, hogy a tudás nem az, hogy minden szellemit birtokol és mindent elmond, hanem az, hogy többet tudunk, de kevesebbet mondunk a béke kedvéért.” (Várszegi Asztrik) /cit: A Megajándékozott. 75.old/

"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)

"Minden emberi lélek halhatatlan, ám az igazak lelke nem csak halhatatlan hanem isteni is egyben"
(Szokrátésznek tulajdonított mondás)

Telefon: +36-20-281-8464

Email: maganrendeles@kafakos.hum

Sajtófigyelő

Az alkoholfogyasztás okozta magyarországi egészségveszteségek

Az alkoholfogyasztás okozta magyarországi egészségveszteségek

Vitrai J. Az alkoholfogyasztás okozta magyarországi egészségveszteségek mennyiségi vizsgálata.
Orvosi Hetilap 2025; 166(49): 1949-1955.

Az alkoholfogyasztás negatív hatásai széles körben ismertek, ennek ellenére globálisan és Magyarországon is jelentős egészségügyi, társadalmi és gazdasági terhet jelent. 
A WHO adatai alapján 2022-ben az európai országok közt hazánk a 11. helyen állt az egy főre eső, átlagosan 11,3 liter tiszta alkoholfogyasztással. 2024-ben mintegy 18 ezer beteg részesült járóbeteg-ellátásban alkoholhoz kapcsolódó mentális és viselkedési rendellenességek miatt.

A referált közlemény célja a hazai alkoholfogyasztás okozta egészségveszteségek számszerűsítése, valamint nemzetközi összehasonlítása.

Az elmúlt két évtizedben az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás közel 2 literrel csökkent. 2000-es évek második felében a hazai alkoholfogyasztás mennyisége meredeken csökkenni kezdett, majd a fogyasztás stagnált az ezt követő években. A trend a nyugat-európai országokéhoz hasonló, bár hazánkban átlagosan egyharmad literrel több maradt a fogyasztás. A közép-európai országokban ez a csökkenő tendencia nem volt jelentősebben megfigyelhető, így a magyar átlag a régió szintje alá került.
A hazai kedvező eredmények a népegészségügyi és szabályozási beavatkozások hatékonyságát jelzik.

A fogyasztáshoz hasonlóan az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó halálozások száma csökkenő tendenciát mutatott a két évtized alatt, ugyanakkor a nyugat európai viszonyokhoz képest továbbra is kiugróan magasak. 
2000-ben közel 13 ezer, míg 2019-ben körülbelül 8 ezer halálozás volt köthető az alkoholfogyasztáshoz. Az összhalálozáson belüli arány is csökkent, 9,4%-ról 6,0%-ra. 
A férfiak körében a halálozás aránya közel négyszerese volt a nőkével összehasonlítva mindegyik időszakban. 

Az alkoholfogyasztásból eredő, elveszített egészséges évek (years lived with disability - YLD) száma mintegy 20%-kal csökkent 2019-re, 104 ezerről 83 ezerre. 
Az alkohol volt a felelős a férfiak esetében az összes korlátozottság miatt elvesztett egészséges évek 10,9%-áért még 2019-ben is, míg a nőknél ez 3,5% volt.

Az idő előtti halálozás miatt elvesztett egészséges évek száma (years of life lost – YLL) még jelentősebben csökkent, mintegy felére 2019-re. Míg 2000-ben ez a szám több, mint 435 ezer volt, addig 2019-re 208 ezerre csökkent. 

Az alkohollal összefüggő halálozások legnagyobb részét a rosszindulatú daganatos betegségek, az emésztőrendszeri betegségek, valamint a sérülések okozták. A YLD okai jelentősen különböznek a halálozás okaitól. A veszteségek közel 60%-át sérülések, majd 40%-át mentális és viselkedési zavarok okozták. 
A veszteségek mértéke a közép-európai országokéhoz hasonló volt, a nyugati országokban ezek azonban jelentősen kisebbek voltak. Ott a halálozási veszteségek a hazai felét, a korlátozottság miatti veszteségek a magyar értékek 70%-át tették ki.

Az adatok arra utalnak, hogy az alkoholfogyasztás visszaszorítása nagyobb arányban mérsékelhetné a rosszindulatú daganatok és emésztőrendszeri betegségekhez köthető veszteségeket, mint a sérülésekből és mentális zavarokból eredő egészségveszteségeket.

Az elveszített egészséges életévek (disability-adjusted life years – DALY) 2019-ben mintegy 300 ezerre tehetők, amely az alkohol okozta korlátozottságból és idő előtti halálozásból adódik. 
Az alkoholfogyasztás miatti teljes társadalmi költség 2019-ben közel 800 milliárd Ft körüli lehetett, amely a GDP 1,68%-a. Az állami bevétel az alkoholforgalmazáshoz kapcsolódva ebben az évben, körülbelül 250 milliárd Ft volt. 
Az állami bevételek és a kiadások közt közel háromszoros különbség észlelhető, a jelentős kiadások rontják az ország termelékenységét és versenyképességét egyaránt. 

A csökkenő alkoholfogyasztás jelzi az intervenciók hatékonyságát. A társuló betegségek gyógyítási sikerességének javítása, valamint a fogyasztást célzó politikai lépések szükségesek a további eredmények javulásához. Az alkohol okozta egészség- és gazdasági terhek mérséklése mind népegészségügyi, mind nemzetstratégiai ér