„A szaglás oly hatalmas varázsló, amely sok ezer mérföldre repít és végigvisz minden megélt éveden… Az illatok, bármily pillanatnyiak és múlóak, képesek szívemet boldogan kitágítani vagy összeszorítani a felidézett gyász fájdalmával” – Helen Keller híres idézete egy mindannyiunk számára ismerős élményt ragad meg: amikor egy illat hatására visszarepülünk az időben, és élénken felidézünk egy látszólag már elfeledett múltbeli eseményt. Ezt a jelenséget Proust-hatásnak is nevezik, Marcel Proust nyomán, aki nagyon plasztikusan írta le, miként repítette vissza gyermekkorának egyik eleven emlékébe egy sütemény illata.

https://www.webdoki.hu/cikk/243257/sp-63/pszichiatria/illatterapia-posztraumas-stressz-zavarban-ptsd-ben-memoriazavarban.html?tfrom=hirlevel&utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=hlv-1&edm=1&edm_sid=19471

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A blogcikk megjelenését támogatta:

 

 

Opella Healthcare Commercial Kft. Fiastyúk útca 4. F. ép. 4. emelet. 1138 Budapest, Hungary.
Az Opella weboldala

Az illatok autobiografikus emlékeket idéznek elő, amelyek gyakran az élet első évtizedéből származnak. Az emlékezés perceptuális elemei minden érzékszervi információt magukba foglalnak, így vizuális, tapintási, auditív és szaglási élményeket egyaránt tartalmaznak. Kutatások kimutatták, hogy a szaglási emlékek különösen nagy valószínűséggel kapcsolódnak érzelmileg telített eseményekhez. Ennek hátterében jól körülhatárolható anatómiai kapcsolat áll. A bulbus olfactorius ugyanis összekapcsolja a fizikai környezetet és az érzelmek feldolgozása szempontjából meghatározó limbicus rendszert és azon neocorticalis területeket, amelyek az emlékek tárolásában és az érzelmek feldolgozásában szerepet játszanak. E tekintetben különösen fontos az amygdala, ami részt vesz mind a félelemmel kapcsolatos emlékek hosszú távú tárolásában, mind a szaglási ingerek érzelmi feldolgozásában. 

A poszttraumás stressz zavar (PTSD) a traumatikus eseményt átélő személyek körülbelül 20%-ánál alakul ki. A PTSD tünetei négy fő csoportba sorolhatók:

1. a traumatikus esemény újraélése (flashback-ek, rémálmok, betörő emlékek formájában),
2. a traumára emlékeztető ingerek kerülése,
3. negatív érzelmek és negatív gondolatok,
4. fokozott éberség és ingerlékenység.

Napjainkig viszonylag kevés tanulmány vizsgálta kifejezetten a PTSD és az illatok által kiváltott emlékek kapcsolatát. Ugyanakkor megfigyelték, hogy a szaglási ingerek rendkívül élénk, traumatikus flashback-eket válthatnak ki harci PTSD-ben szenvedő egyéneknél. Széles körű klinikai tapasztalat igazolja, hogy a páciensek gyakran kerülik azokat az illatokat, amelyek a traumatikus eseményre emlékeztetik őket, továbbá jól ismert, hogy az illatok gyakori kiváltói a flashback-eknek és a szorongásnak.

Kísérleti vizsgálatok kimutatták továbbá, hogy a PTSD tüneteinek súlyossága összefügg a traumához kapcsolódó szagokra való fokozott érzékenységgel, amelyek komoly szenvedést (distresszt) okoznak, miközben általánosságban csökkent szagérzékenység figyelhető meg náluk. Ezek az eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a szaglási emlékek fontos szerepet játszhatnak a PTSD kialakulásában és fennmaradásában.

A szaglás, az érzelem és az emlékezet közötti erőteljes neurofiziológiai és pszichológiai kapcsolata felhasználható terápiás célokra is. Ennek során a traumatikus emléket újradefiniálják, és azokat az elemeket, amelyek korábban flashback-et és disszociatív állapotot váltottak ki, olyanokkal helyettesítik, amelyek a pácienst egy nyugodt, biztonságos helyre vezetik. A páciens fokozatosan megtanulja uralni szorongásos tüneteit azáltal, hogy egy kellemes illatot a nyugalom állapotával társít. A szaglási kulcsingerek segítségével kialakít egy úgynevezett „biztonságos helyet”, ahol megtanulhatja kezelni szorongását és kontrollt szerezhet félelmei és stresszreakciói felett. Ezt a módszert (tapasztalt szakember által vezetve) már alkalmazták hipnoterápiás környezetben, imaginációs átírás során, valamint virtuális valósággal támogatott expozíciós terápiák keretében is, ahol a módszer szaglási ingerekkel való kiegészítése tovább fokozta az élmény realitását és terápiás hatását.