A hangulatzavar egy mentális betegség, mely korosztálytól függetlenül bárkit érinthet, még gyerekeket is. Akkor beszélünk róla, ha a belső érzelmi állapot eltávolodik a hétköznapi működéstől, és olyan lelki változások jelennek meg, amelyek jelentősen hatással vannak az egyén életvitelére A WebMD összefoglalója leírja a leggyakoribb eseteket.

https://weborvos.hu/aktualis/rossz-hangulatzavarok/

 

Komoly akadály lehet a mindennapokban

Az érzelmek szabályozásában kulcsszerepet játszó agyterületek közé tartozik az amygdala és az orbitofrontális kéreg - írja a WebMD. Hangulati zavarok esetén az agyi képalkotó vizsgálatok eltéréseket mutatnak ezen struktúrák működésében, különösen az amygdala vonatkozásában. A felnőttek körülbelül 21 százaléka tapasztal hangulatzavart élete során. Nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. Amikor a hangulati zavarokra gondolunk, leggyakrabban a depresszió és a bipoláris zavarjut eszünkbe, mivel ezek elterjedt, súlyos állapotok, és jelentős szerepet játszanak a munkaképesség csökkenésében. Mindkét betegség komoly akadályt jelenthet a kiegyensúlyozott, teljes életvitelben. A perzisztáló depressziós zavar egy viszonylag új diagnózis, amely a krónikus major depresszió és a disztímia jellemzőit egyesíti, és legalább két éven át fennálló depresszív állapottal jár.

Előfordulhat, hogy az okok hatással vannak egymásra

Az agyi működésben megfigyelhető változásokat számos tényező kiválthatja, gyakran pedig több ok együttes hatása vezet a zavar kialakulásához:

• Egészségügyi problémák: Hangulatzavarokat okozó állapotok közé tartozhatnak az agydaganatok, a szifilisz, az agyvelőgyulladás, az influenza, a szklerózis multiplex, az AIDS, a pajzsmirigyproblémák és a rák.
• Genetika: Kutatások igazolták, hogy bizonyos gének szerepet játszanak a hangulatzavarokban, azaz, ha egy családtagunk érintett, különösen az egyik szülő, az növelheti a kockázatot.
• Hormonok: A hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely egy olyan rendszer a szervezetben, amely a stresszre adott reakciót szabályozza. Tanulmányok kimutatták, hogy ennek a rendszernek a magas szintű aktivitása összefügg a depresszióval. A hangulatzavarokkal összefüggésbe hozható másik hormon a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH), amelynek emelkedett szintje kapcsolatban állhat a depresszióval.
• Életmódbeli tényezők: Az életünkben előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyek feldolgozása jelentős stresszel járhat, és hangulatzavarok kialakulásához vezethet. Ilyen például egy közeli személy elvesztése.
• Immunrendszeri problémák: Az immunrendszer szokatlan reakciói befolyásolhatják a hangulati egyensúlyt, és hozzájárulhatnak hangulatzavarok megjelenéséhez.

A hangulatzavarok típusai

Többféle hangulatzavar létezik, némelyik gyakoribb, mint mások. 

Súlyos depressziós zavar (MDD)

Ennél a betegségnél nem csupán átmeneti rossz hangulatról van szó, hanem a mindennapi élet súlyos nehezítettségét tapasztalhatjuk. A hivatalos diagnózis felállításánál a szakemberek egy tünetlistát használnak. A lista első két tünete közül az egyiknek (vagy mindkettőnek) kell fennállnia, és összesen legalább öt tünetnek. Ezek a következők: rossz hangulat; a korábban élvezett tevékenységek iránti érdeklődés csökkenése; bűntudat vagy értéktelenség érzése; alacsony energiaszint; koncentrációs nehézségek; étvágyváltozások; nyugtalanság vagy fokozott izgatottság; alvászavarok; öngyilkossági gondolatok.

Állandó depressziós zavar (PDD)

Ez a depresszió kevésbé súlyos formája, ami krónikus vagy tartós hangulatingadozást okoz, amelynek súlyossága változó. Jelentkezhet önmagában vagy kísérhet más pszichiátriai vagy hangulati zavarokat is. Nőknél gyakoribb, és gyakran halmozottan fordul elő családokon belül. Jellemzően korábbi életkorban támad fel, mint a súlyos depresszió, ugyanakkor gyermekkortól egészen időskorig bármikor kialakulhat. Pontos oka nem ismert, feltehetően genetikai, biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának eredménye. Ezek a tényezők részletesebben a következők lehetnek: genetikai hajlam, az érzelmek feldolgozásában szerepet játszó agyi áramkörök működési rendellenességei, krónikus stressz vagy krónikus betegségek, társas elszigeteltség, gyenge megküzdési stratégiák és nehézségek az élet stresszhelyzeteihez való alkalmazkodásban. Ezek a tényezők kölcsönösen hatnak egymásra. Például, ha mindig azt látjuk, hogy „a pohár félig üres”, az felerősítheti a depresszió tüneteit. Egy krónikus hangulatzavar pedig érzékennyé tehet a stresszre, tovább növelve a depresszió kockázatát.

Bipoláris zavar

A bipoláris zavar nagy változásokat okoz a hangulatban és az energiaszintben. A változások problémákat okoznak a mindennapi életben. Régebben mániás depressziónak vagy mániás depressziós betegségnek nevezték. A bipoláris zavar jellemzője az érzelmi állapotok szélsőséges ingadozása. A betegség során előfordulhatnak mániás epizódok, amikor a személy fokozott aktivitást, energiát és eufóriát mutat, gyakran ingerlékenységgel kísérve. Ezzel szemben a depressziós epizódok során a hangulat romlik, a motiváció és energiaszint alacsony, és apátia, valamint levertség figyelhető meg.

Ciklotímiás rendellenesség

A ciklotimiás zavart gyakran a bipoláris zavar enyhébb formájának tekintik.Jellemzői a rövid ideig tartó, enyhe depressziós és hipomániás epizódok, amelyek általában kevesebb mint két hétig tartanak, és nem érik el a súlyos depressziós vagy mániás epizód intenzitását. Kialakulásának oka még nem ismert, de az eddigi vizsgálatok nem zárják ki a genetika szerepét. A ciklotímia gyakoribb azoknál az embereknél, akiknek rokonai bipoláris zavarban szenvednek. A tünetek általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban jelentkeznek. Mivel azonban enyhék, gyakran nehéz pontosan meghatározni a ciklotímia kezdetét.

Szezonális érzelmi zavar (SAD)

Szezonális depresszió esetén a hangulatváltozás általában a nappalok rövidülésével jelentkezik, és javul, amikor a nappalok hosszabbak és napsütésesebbek. Ez azonban nem csupán a téli depressziót jelenti. A hangulatingadozások befolyásolják a mindennapi tevékenységek ellátását, valamint a gondolkodást, az érzelmeket és a viselkedést. Előfordulhat, hogy egyeseknél tavasszal vagy kora nyáron jelentkeznek a tünetek, és hangulatuk ősszel javul.

Zavaró hangulatszabályozási zavar (DMDD)

Ez az állapot leginkább gyermekeket és tinédzsereket érint. Jellemzője, hogy gyakran ingerlékenyek és dühösek lesznek, amelyeket dühkitörések is kísérhetnek. Nem csupán alkalmankénti rosszkedvről van szó; ezek a súlyos tünetek kihatnak a mindennapi életükre és a másokkal való kapcsolataikra is.

Szakaszos robbanásveszélyes zavar (IED)

Az IED általában gyermek- vagy serdülőkorban kezdődik, és a legtöbb ember később is tapasztal tüneteket, bár az életkor előrehaladtával enyhülhetnek. Az IED intenzív dühkitöréseket okoz, amelyek agresszív vagy erőszakos viselkedést válthatnak ki. Ez a viselkedés stresszt okoz, és hatással van a mindennapi tevékenységekre és természetesen a társas kapcsolatokra is.

Premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD)

A PMDD a menstruáció előtti héten jelentkezik, és a menstruáció kezdetét követő egy-két napig tart. A tünetek gyakran súlyosak és kimerítőek, akadályozva a mindennapi tevékenységeket. A PMDD során a nők depressziót, szorongást, ingerlékenységet, rendkívüli fáradtságot tapasztalhatnak, gyakran úgy érzik, hogy elveszítik az irányítást a testi és lelki folyamataik felett

Szülés utáni depresszió (PPD)

A PPD olyan hangulatzavar, amely a szülést követően jelentkezik. A szülés utáni első hetekben sok anyánál előfordul rövid ideig tartó szorongás vagy levertség, ezt gyakran „baby bluesnak” nevezik. Ha azonban ezek az érzések két hétnél tovább fennállnak, és megnehezítik a gyermek ellátását vagy az anya és a baba közötti kötődés kialakulását, posztpartum depresszióról beszélünk.