Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a jogosítvány megtartásának egyetlen kritériuma a jó látás, és ha eltelik a korhatár, elég csupán a szemészeti vizsgálaton átmenni. Azonban a valóság ennél jóval összetettebb.

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának minimumkövetelményeiről és az elbírálás szempontjairól szóló jogszabályok, különös tekintettel a 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletre, egyértelműen meghatározzák azokat az állapotokat, amik miatt valaki ideiglenesen vagy véglegesen is alkalmatlanná válhat a vezetésre. A rendelet részletesen kitér a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri, a neurológiai, sőt, még a mentális rendellenességekre is, rávilágítva, hogy a vezetéshez elengedhetetlen, hogy valaki fizikailag és szellemileg is alkalmas legyen rá.

A jogosítvány bevonása betegségek miatt

A jogszabály két kategóriába sorolja a járművezetőket: az 1. alkalmassági csoportba tartoznak a nem hivatásos sofőrök, míg a 2. alkalmassági csoportba a hivatásos gépjárművezetők. Bár az elvárások mindkét csoport esetében szigorúak, a hivatásos sofőrökre nézve még szigorúbbak a követelmények.

A látás vizsgálata a leginkább ismert, de még itt is számos szempontot vesznek figyelembe a látásélességen túl. Az orvosnak figyelnie kell a különböző látászavarokra, mint a szürkületi vagy farkasvakság, a csökkent kontrasztérzékenység, a csőlátás és a kettőslátás. Ha az egyik szem látása jelentősen csökkent, a jogosítvány csak akkor tartható meg, ha a másik szem alkalmazkodási képessége már kialakult.

A látás mellett a hallás is kulcsfontosságú. Bár az 1. csoportba tartozóknak nem kell átesniük hallásvizsgálaton, a hivatásos sofőrök esetében az orvosoknak igazolniuk kell a hallásélességüket, hiszen a forgalom hangjainak észlelésének képessége elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez.

A látáson és a halláson kívül számos olyan betegség van, ami miatt elvehetik a jogosítványt. A szív- és érrendszeri betegségek hosszú listája szerepel a rendeletben. Ide tartoznak például a szívritmuszavarok, az angina pectoris, a beültetett defibrillátor vagy a súlyos szívelégtelenség. A stroke vagy a tranziens ischaemiás roham (TIA) után is csak szakorvosi vélemény alapján állapítható meg az alkalmasság, a felépülés után.

Cukorbetegség esetében a kritérium a súlyos hipoglikémiás állapotok elkerülése, különösen ha valaki gyógyszeres kezelésben részesül. Ha 12 hónapon belül megismétlődik egy olyan hipoglikémiás epizód, ami során az érintett külső segítséget igényel, az alkalmatlanná teheti a vezetésre. A hivatásos sofőröknél a követelmények még szigorúbbak, a kezelés mellett is maximum 3 évre adható ki a jogosítvány

Az idegrendszeri betegségek is komoly kockázatot jelentenek. A rendelet részletesen kitér az epilepsziára: egy roham után csak meghatározott rohammentes időszak elteltével lehet ismét vezetni, ami hivatásos sofőrök esetében akár 3 évet is jelenthet. A jogszabály kitér továbbá a tudatzavarral járó rosszullétekre, mint a homályos látás, és a szédüléssel, eszméletvesztéssel járó keringészavarokra is, amik tartósan alkalmatlanná tehetik az embert.

A rendelet nem feledkezik meg az alvási apnoé szindrómáról sem, ami tokozott nappali álmosságot okozhat. Azok a sofőrök, akiknél felmerül a gyanú, hogy alvási apnoéban szenvednek, kötelesek orvosi vizsgálaton részt venni, és a diagnózis felállítása után folyamatos kezelésben és felülvizsgálatban kell részesülniük.

Érdemes tudni, hogy a mentális rendellenességek is kihatnak a járművezetésre. Súlyos elmezavar, gyengeelméjűség vagy olyan személyiségzavarok esetén, amik befolyásolják az ítélőképességet, pszichiáter szakorvosi véleménye nélkül nem állapítható meg a vezetési alkalmasság. Emellett az alkoholfüggőség, valamint a pszichotróp anyagok és bizonyos gyógyszerek fogyasztása is okot adhat a jogosítvány bevonására, ha az befolyásolja a biztonságos vezetési képességeket.

A rendelet tehát egyértelműen kimondja, hogy a jogosítvány birtoklása egy folyamatos felelősség, és a közlekedési hatóság mellett a háziorvos vagy szakorvos is kezdeményezhet soron kívüli felülvizsgálatot, ha a járművezető állapota a közúti biztonságra veszélyt jelent. Nem véletlen, hogy időnként megismétlik a jogosítványhoz szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatokatis.

Időszakos vizsgálatok rendje B kategória esetében

• 50 év alatt: 10 évente
• 50-60 év között: 5 évente
• 60-70 év között: 3 évente
• 70 év felett: 2 évente

Hivatásos sofőrök, C és D kategória esetében

• 60 év alatt: 5 évente
• 60 év felett: 2 évente

Ez a szigorú szabályozás nem büntetés, hanem a közlekedésben résztvevők védelmét szolgálja.

https://femina.hu/egeszseg/jogositvany-bevonas-betegseg-miatt/