Kassai-Farkas Ákos dr.

"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)

"Minden emberi lélek halhatatlan, ám az igazak lelke nem csak halhatatlan hanem isteni is egyben" (Szókratész)

Telefon: +36-20-281-8464
E-mail: kassai.farkas.akos@gmail.com

Sajtófigyelő

Pszichiátriai ellátás és a betegelégedettség

http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=105634&tfrom=hirlevel&via=index    2017.július 28. 14:44, péntek - Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.letöltve 2017.július 29. 19:45

Amerikai kutatók úgy vélik, sikerült azonosítaniuk egy olyan biomarkert, amellyel elkülöníthető a depresszió a szkizofréniától.

A pszichiátriai kezelések során megnyilvánuló nagyarányú lemorzsolódás és a betegek gyógyszerekhez való gyenge adherenciája ráirányíthatja a figyelmet azokra a tényezőkre, amelyek növelik a betegek elégedettségét és elkötelezettségét a kezeléshez.

 

Egy új metaanalízis tucatnyi, a betegekkel vagy az ellátórendszerrel kapcsolatos tényezőt talált, amelyek befolyásolják a betegek megelégedettségét és elkötelezettségét a pszichiátriai kezelés iránt. Közülük sok a betegek önhatékonyságával és ismereteivel, valamint az egészségügyi szolgáltatójukhoz fűződő kapcsolat minőségével kapcsolatos.

A vizsgálat vezetője, Robin Gearing, PhD, a Houstoni Egyetem docense azt mondta a 2017. évi Európai Pszichiátriai Társaság kongresszusán, hogy a betegek nagyobb valószínűséggel fejezik ki elégedettségüket, ha a szolgáltatók erőfeszítéseket tesznek. A betegek és az ellátók túlértékelik az adherenciát, különösen a betegek által bevett gyógyszerek mennyiségét, és figyelemre méltó, hogy milyen kevés időt szánnak a betegelégedettség felmérésére. Az eredmények, mondta, hangsúlyozzák az egészségügyi személyzet és a beteg közötti kommunikáció és a gyógyítás minőségének befolyásoló hatását az adherenciára és a megelégedettségre, és rámutatnak, hogy milyen módon lehetne a helyzeten javítani. Akik elégedettebbek az ellátással, nagyobb valószínűséggel fizetnek a gyógyszerekért és vesznek részt a kezelésben. A hatékony és átfogó vizsgálat nem garantálja az elkötelezettséget, hogy a beteg motivált és elkötelezett marad a kezelés iránt, mind a gyógyszerek, mind az orvosi vizsgálatokon való megjelenés terén. Ezek hanyatlása következhet be a későbbiekben, ha a beteg nem elégedett a kezelésével vagy orvosával.

Utalt rá, hogy a pszichoszociális egészségügyi ellátásban részesült betegek 20-75%-a elhagyja vagy nem folytatja a kezelést, és a krónikus megbetegedéssel élők fele nem szedi a felírt gyógyszerét hat hónap múlva.

A bipoláris megbetegedéseknél a nonadherencia 64%, depresszió esetében 60%, szkizofrénia esetében az arány akár 80%. „Ezt a pszichiátria és a gyógyítás Achilles-sarkának is nevezhetjük” – mondta dr. Gearing.

Annak meghatározására, hogy a betegek mit várnak el szolgáltatójuktól és a szolgáltató hogyan értékeli és értékelheti a betegek elégedettségét a kezelés iránti elkötelezettség terén, dr. Gearing és munkatársai áttekintették a PsychINFO, Medline és CINAHL adatbázisokban fellelhető, 1996 és 2016 között megjelent releváns közleményeket. Az 1582 találatból 49 került be a végső elemzésbe. A tanulmányok közül 29 az elkötelezettséget és adherenciát, 20 pedig a betegek elégedettségét vizsgálta.

A metaanalízis három különböző területet tárt fel az elkötelezettséggel és elégedettséggel kapcsolatos tényezők vonatkozásában: betegekkel kapcsolatos, az ellátóval kapcsolatos és mindkettővel kapcsolatos tényezőket. Ezek mindegyike még számos alterületre volt osztható.

Például: Az elkötelezettséget segítő betegvonatkozású tényezők között a munkacsoport 18 tanulmányban 76 tényezőt talált, mint a betegek önhatékonysága, a betegek ismerete állapotukat illetően, az egészséggel és az életminőséggel kapcsolatos nézeteik.

Az ellátókkal kapcsolatban az elkötelezettséget érintő 16 tanulmányban nemcsak olyan stratégiákat azonosítottak, amelyeket az ellátók alkalmaztak az elkötelezettség elősegítése érdekében (például a beteg motivációjára, a megközelítés módjára és a kapcsolat szintjére vonatkozó stratégiák), hanem az ellátó típusát és etnikai hovatartozását is.

Az elkötelezettség gátjaival kapcsolatban 22 tanulmányt azonosítottak, amelyekben 210, beteggel kapcsolatos tényezőt találtak, ezek közül néhány: önhatékonyság és egészségről alkotott elképzelések, családi és társadalmi támogatottság foka, gazdasági tényezők, élekor, nem és egészségi állapot. Az ellátókkal kapcsolatos tényezők közül csupán kettőt találtak, amelyek gátolják az elkötelezettséget, az ellátó tapasztalata és típusa. Mindkét területet, betegeket és ellátókat is érintően, 66 elkötelezettséget gátló tényezőt találtak. Ezek közé tartozott a beteg kapcsolatrendszere, nagy hangsúlyt fektetve a gondozás megbízhatóságára és folyamatosságára, a beteggel való kommunikáció minőségére és mértékére.

A betegek elégedettségét elősegítő tényezők között gazdasági jellegű faktorok, a család támogatása, a betegnek az egészségről vallott felfogása és a beteg önhatékonysága szerepelt. Az ellátók részéről segítette a betegek elégedettségét a kompetencia, tapasztalat, etikus magatartás és ágy melletti viselkedés, betegmegközelítés.

A vizsgálat eredményei kiemelik a pszichiáterek és egyéb szakterület képviselőinek a tevékenységét, akik figyelembe vehetik a korlátozó és segítő tényezőket, hogy javítsák a betegek kezeléssel való elégedettségét, az általános elkötelezettséget és az adherenciát.

[Patient satisfaction key to psychiatry adherence 'crisis'. Medscape. Apr 05, 2017. European Psychiatric Association (EPA) 2017 Congress. Abstract O061, presented April 3, 2017.]

http://www.medscape.com/viewarticle/878230