Kassai-Farkas Ákos dr.

"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)

"Minden emberi lélek halhatatlan, ám az igazak lelke nem csak halhatatlan hanem isteni is egyben" (Szókratész)

Telefon: +36-20-281-8464
E-mail: kassai.farkas.akos@gmail.com

A hallucináció

A SAJTÓFIGYELŐ részben olvasható cikk a Charles Bonnet szindrómáról.  http://kafakos.hu/index.php/sajtofigyelo/148-charles-bonnet-szindroma.html  2016.02.12.

Ekkor merült fel bennem, hogy érdemes lenne közérthetővé tenni fontos kórlélektani fogalmakat.

Keywords: illuzió, hallucináció, schizofrénia, pszichózis, alkohol, drog

Érdemes beleolvasni Moravcsik professzor 1914-ben kiadott könyvébe

 

Ahogy a cikkben is utalnak rá a külvilági ingerek hatására a különböző érzékszervek receptoraiban ingerület jelentkezik. Az ingerületet a specifikus érzőpályákon az agy megfelelő területeihez vezetik. Az aktuális ingerhelyezet tudatunkban keltett visszahatása az ÉRZET. Az elemi érzetek komplex ÉSZREVEVÉSsé szintetizálódnak. Az észrevevés tárgyát mint egységes egészet éljük meg. Az észrevevésnek a hasonló jellegű képzettel való azonosítás biztosíthatja a felismerést.

Az érzékszerveinkre ható inger befejezésével megszűnik az érzet is. Az érzet után tudatunkban visszamaradt nyom a KÉPZET. Az ismétlődő érzékelések hasonló tartalmai összeolvadnak. Ily módon az egyéni képzetekből fokozatosan kialkulnak az általános képzetek, amelyek már azonosak a FOGALMAKkal. A fogalom a dolog lényegét fejezi ki.

Az észrevevés nemcsak érzékleti elemeket tartalmaz, hanem képzetelemeket is. Az ismétlődő érzékelés kapcsán az észrevevéseink képzeteinkkel és emlékeinkkel egészülnek ki. A keletkező elemi érzetek az agykéreg szintetikus működése révén érzet-komplexussá olvadnak össze.

Az érzékelés/észrevevés mennyiségi és minőségi zavarairól beszélhetünk. Jelen kontextusban a minőségi zavarokat diffenenciáljuk. Két formát különböztetünk meg. az ILLÚZIÓt és a HALLUCINACIÓt.

Illúzióról akkor beszélünk, ha a jelenlevő külső inger hatására keletkező észrevevést a képzetek meghamisítják. A külvilágnak érzéteinkben való tükröződését egyénenként változó mértékben befolyásolják képzeteink. Az egészségeseken is észlelhető, fiziológiás illúzió féleségek.

(1) Az érzékszervek sajátságain alakulnak az un. geometriai-optikai illúziók. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%BCller-Lyer-ill%C3%BAzi%C3%B3 

 

(2) Az alaklélaktan nevezéktana szerint a jó alak rendelkezik azzal a sajátsággal, hogy jelentéssel bíró egységes egésszé váljék. Jó alakok pl. szimmetrikus és zárt geometriai alakzatok (kör). A jó alakzat sajátossága az állandóság. A forma állandóság révén látjuk perspektívikus látáskor valójában ovális formát nyújtó távoli tányért kereknek.

(3) Figyelemzavaron alapuló illúzió pl. a sajtóhiba. A szavakat nem betünként vagy szótagonként olvassuk, hanem az egész szót egységes alakzatnént fogjuk fel. Eközben egy-egy hiányzó vagy téves betűt észre sem veszünk. Kefelevonat korrektúrájakor a sajtóhibák keresésére kell irányítani a figyelmünket, mert ha a szöveg értelmére ügyelünk, nem vesszük észre a sajtóhibákat.

(4) Affektusok meghamisítják az érzékelést. Szorongás, félelem hatására éjjel az erdőben a bokrot rablónak láthatjuk, a sötét lakásban megreccsenő bútort betörő léptének tarthatjuk (affektus-illúzió).

Az illúziókhoz sorolhatók a  (5) pareidoliák is. Gyermekek és élénk képzeletű felnőttek felhőkben, mohos falakon, a folyóvíz tükrében fantázia-képzetek hatására különböző alakokat láthatnak.

A hallucináció külvilági inger nélkül keletkező észrevevés, mely az érzet minden sajátoságát mutatja. Ez a meghatározás a valódi hallucinációkra vonatkozik. A valódi látási hallucináció pl. testies, térhatású, érzékletes, színekben és részletekben gazdag, objektív jellegű és a beteg azt a külső térbe vetíti. A valódi hallucinációt, éppen azért, mert az az érzékelés (érzet) minden sajátságával rendelkezik, a beteg valóságnak tartja (realitás ítélet) és arra a hallucináció tartalmának megfelelően reagál. A valódi hallucináció valóságtartalma nagyobb, mint a valóságos élményé. A beteg hallucinációját a valóságos élményeinél reálisabbnak tartja és ezért az érzékcsalódások a beteg magatartását erősebben befolyásolják és irányítják, mint a külvilágból őt valóban érő impulzusok. A beteg ki van szolgáltatva hallucinátoros élményeinek, irracionalitásuk nem támaszt benne kételyt.

A pszeudohallucinációk inkább a képzet sajátosságait mutatják. Nem testies jellegűek, nem vetülnek a külső objektív térbe, részletszegényebbek. Látási pszeudohallucinációk általában mozdulatlanok, olyan mintha a beteg "belső szeme" elött látja azokat. A beteg nem tartja valóságosnak érzékcsalódását. Hallási pszeudohallucinációk esetén "a gondolatok hangossá válhatnak". 

A valódi hallucinációk bármely érzékszerv területén jelentkezhetnek.

a.) A látási hallucinációkat vizióknak nevezzük. Elemi formájuk a fénylátás, szikralátás, színes foltok látása (fotopszia). Komplex, jelenetszerű képek látásakor scénikus hallucinációkról szólunk. A látott emberalakok természetellenés kicsik lehetnek, ilyenkor beszélünk liliputi hallucinációról. Extracampin a hallucináció, ha a beteg a fiziológiás látótéren kívülre lokalizálja érzékcsalódását, pl. a háta mögött lát valamit. Heautoscopos hallucinációban a beteg saját magát látja külső szemlélőként.

b.) Hallási hallucinációk lehetnek elemi hanghallások (zörejek, sipolás, búgás) ezeket acoasmanak hívjuk és lehetnek emberi hangok, emberi beszéd, ilyenkor phonemakról beszélünk. Zenei dellemok is lehetnek complex hallucinációk.

c.) Tactilis (haptikus) hallucinációk

d.) Olfaktórius hallucinációk esetén a kellemetlen szagok észlelésekor kakosmiaról beszélünk.

e.) vesztibuláris hallucinációk abban az esetben írhatóak le ha a beteg saját vagy környezete látszakmozgását éli meg,

f.) Kinaestéziás hallucinációkról akkor beszélünk, ha valamely testrész mozgásélményét említik.

g.) Belső szervekből kiinduló szervhallucinációk a cönesztopátiák. Szervhallucinációk schizofréniában gyakoriak. Bizarr szervérzésektől (mintha gumiból lennének a csontjai), a negatív szervérzésekig (nincs pl. gyomra)“Neurózis”ban jelentkezhetnek diffuz szervérzetek. Gyakran doxazmák kísérik szervhallucinációkat.

h.) A különböző érzékszervek területén jelentkező hallucinációk kombinálódhatnak. (Cohabitácio)

i.) Reflexhallucináció

 

A hallucinációk diagnosztikus jelentősége és keletkezésük kórélettana:

I./ Hallucináció jelentkezése önmagában véve még nem jelent pszichózist (a realitás kontroll zavara).

(A) Az elalvást megelőző félálomban egészséges emberek, még gyakrabban "neurotikusok" előtt képek jelenhetnek meg. E hypnagog viziók rendesen kétdimenziósak, képszerűek, realitásitélet nélküliek, a villany felgyújtásakor eltünnek, - tehát pszeudohallucinációk.

(B) Teljesen egészséges egyénen is hallucinációkat válthat ki az érzékszervi ingerek teljese kiiktatása, a senzoros depriváció. Sötét, hangszigetelt szobában való tartózkodás egészséges kisérleti egyénen néhány óra után látási, hallási hallucinációkat provokálhat.

(C) Ismerünk olyan anyagokat, amelyek már kis mennyisége egészségeseken egyszeri beadás után az észrevevést, affektivitást, gondolkodást nagymértékben befolyásolja, - ezek a pszichotikumok v. pszichodysleptikumok. Mivel a megváltozott pszichés működés érzékcsalódások jelentkezésével is jár, hallucinogéneknek is nevezik ezeket a drogokat (drog= azon kémiai anyagok, melyek a központi idegrendszerre hatnak). Ide tartozik többek között a mescalin, hasis, LSD, pszilocibin, stb. E szerek az affektivitásra hatva megváltoztatják az érzékelést: a színek különösen szépnek, telítettnek, ragyogónak tünnek, a térérzékelés megváltozik, stb. Ezen optikai illoziokon kivül látási és hallási hallucinációk is felléphetnek. A mescalin skizofréniához bizonyos mértékig hasonló modell-pszichozist idéz elő átmenetileg. Az utóbbi időben számos egyéb skizofréno-mimetikus anyagot ismertünk meg. Excitáciló, euforizáló hatásuk révén a hallucinogen drogok kábítószerként széles körben elterjedtek.

II./ Hallucinációk (érzékcsalódások) keletkezhetnek az idegrendszer organikus léziójakor.

Neurológiai betegségek következményeként, pl. fantomfájdalom, temporalis lebeny sérülésekor optikai illuziók.  Gócos organikus agyi megbetegedésekben a hallucinációk az egyes érzékszevek pályarendszereinek lézióján alapulnak, pl. (1) radiation optica károsodása esetén látási hallucinációk jelenkeznek a hemianopsiás látótérben. (2) organikus hallucinációk felléphetnek tiszta tudat mellett és tudatzavar esetén is. (3) Gyakran epilepsziával kapcsolatosak – aura v. ictalis tünet. Leggyakoribb a temporalis epilepszia szaklási aurái (lehetnek látási, vagy hallásiak is). A temporalis epilepszia esetén (dreamy state) scénikus látási hallucináció léphet fel, mikor panorama-szerű képet lát maga elött. Az organikus ok miatt hallucinációk annak ellenére, hogy érzékletesek, színsek, részletgazdagok, a külvilági térbe vetülnek, a betegek felismerik, hogy kóros észlelésről van szó.

III./ Akut és krónikus testi betegségekhez is kapcsolódhatnak hallucinációk (heveny pszichés zavarok). Ilyen a delirium, az amentia, vagy a tenebrozitás. Ezeket általában tudatborulás és tömeges valódi hallucinációk jellemzik (szimptomás pszichozis). Legtöbbször látási hallocinációk, de gyakran polyszenzoros érzékcsalódások keletkeznek. Delirium tremensben látási hallucinációk a leggyakoribban (kis állatok, fonalak), de kombinálódhatnak tactilis és vesztibuláros érzékcsalódásokkal. Ezek a hallucinációk sötétedéskor v. éjszaka jelentkeznek vagy rosszabbodnak. Valódi hallucinációk, mert a betegben szorongást, védekezést vagy akressziót (támadást) váltanak ki. Hátterében leggyakrabban toxikus, infekciózus, vagy agyi keringési zavar áll.

IV./ “Endogén” pszichozisokban (pl. skizofrénia, paranoid állapot) a valódi akusztikus hallucinációk a legjellemzőbbek. Szkizofréniában leggyakoribban a hanghallások (pszeudohallucinációk) a saját gondolatai felhangosodása. Az “als ob”, mintha látná vagy mintha hallaná hallucinációk esetében a realitásítélet bizonytalan. Gyakran bizarr tartalmuak és extracampin lokalizációjuak.

Schizofrénia esetében az érzékcsalódésok és a téveseszmék között oda-vissza kapcsolat van. Gyakoriak pl paranoid tartalmú hanghallások üldöztetéses doxazmák esetén.

Hallucinózisról van szó tömeges hanghallások esetén tiszta tudat mellett. (alkoholos hallucináció).