Művészet és terápia
A PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Reuter Camillo-gyűjteménye 4.
Dr. Reuter Camillo (1874-1954) több mint kétezer alkotást számláló történeti pszichiátriai kollekciót hozott létre Pécsett. Ez a gyűjtemény számos nemzetközi kiállításon szerepelt, hazánkban azonban szinte egyáltalán nem ismert. Cikksorozatunk ezt a hiányt igyekszik pótolni. Az első rész bemutatta a Reuter Camillo Gyűjtemény százéves történetét, a második rész Dr. Reuter Camillót emelte a fókuszba; a harmadik rész az ő nyomdokain haladó Dr. Jakab Irén tevékenységét mutatta be.
***
Az 1970-es évek közepétől elsősorban dr. Trixler Mátyás és dr. Jádi Ferenc pszichiáterek munkássága révén vált ismételten a kifejezéspatológiai kutatás és gyűjtés központi témává (1). Ennek keretében Beke László művészettörténész 1978-ban Pécsett Pszichorealizmus címmel nyitott meg kiállítást.
A Pszichorealizmus című kiállítás plakátja
Kismányoki Károly grafikus, fotós, filmes, képzőművész 1981-ben animációs filmet forgatott egy szkizofrén alkotó (I. L.) munkái alapján.
I.L. ceruarajz, 1923-1925 körül
Szintén Pszichorealizmus címmel készített filmet az MTV pécsi körzeti stúdiója 1981-ben, amelyben a riporter beszélgetőtársai Trixler Mátyás, Jádi Ferenc és Kismányoki Károly.
Kismányoky Károly (1943-2018)
Jádi Ferenc a filmben így definiálja a pszichorealizmust: „Van olyan fajta valóság, hogy valaki lát valamit, valamilyen jelenséget vagy valakit, és ezt ábrázolja. De van olyan fajta valóság is, hogy valaki a belső élményeit ábrázolja, akár az álom nyelvén vagy szürreális módon, és ez más, az alkotóról többet elárul. Ez a fajta valóságszemlélet, amit mi úgy nevezünk, hogy pszichorealizmus.”
A pszichorealizmus tehát egy belső valóságérzékelés, amelyet Kismányoki Károly filmjében megpróbál rekonstruálni. Nagy hatást gyakoroltak rá a Pécsi Klinika pácienseinek művei, amelyről így vallott a filmben: „Mindenkiben létezik egy olyan arányérzék, amelynek segítségével rendet teremt. És ez a rend végső soron a helyére teszi a legbonyolultabb problémákat is, a kérdéses problémákat is a maga helyén segíti megoldani. A betegeknél, az elmebetegeknél hasonló öngyógyító mechanizmus működik, ahol is ezeket az önállóan felépített világokat úgy próbálják alakítani és változtatni, hogy saját maguk számára tisztázódjanak a problémák. Ez rendkívül erős gondolkodást és asszociációs folyamatokat igényel. Ennek a világnak a rekonstruálása, megmozgatása, bemutatása volt a célom ezzel a filmmel. Valahogy ez olyan dolognak tűnt számomra, mint a geológiai kőzetgyűrődéseknek a szemlélete, ahol maga a kő gyűrődése látszik, viszont az erőt, amely létrehozta, azt csak sejteni lehet” (2).
Kismányoky Károly: Mások szemével - zselatinos ezüst nagyítás, dokubrom papíron_1973
A Pécsi Klinikán az 1970-es évektől napjainkig a művészetterápiás felhasználás és a páciensekkel való kontaktusépítés került a középpontba. Felesleges valóság címmel kiállítást rendeztek 1992-ben a pécsi Perem Galériában, amelynek alkotásait Zalka Zsolt pszichiáter válogatta össze (3).
Dr. Tényi Tamás, pszichiáter, klinikaigazgató 1987-ben a gyűjteményből válogatott verseket és képzőművészeti alkotásokat Halálra vál mind a szépnek címmel megjelent kis kötetben. A kiadvány pszichiátriai betegek által készített képeket és verseket ad közre, amely illeszkedik ahhoz a hagyományhoz, amely a pszichiátriai betegek műalkotásának feldolgozását 
jelenti.
Rajz a Reuter Gyűjteményből
– megjelent a Halálra vál mind a szépnek
című könyvben
Dr. Simon Mária, a klinika egyetemi adjunktusa, a művészeti gyűjtemény jelenlegi gondozója számos tanulmányában dolgozta fel a gyűjteményt, emellett több kiállítást, konferenciát szervezett, mint például az Arts in Difference és a Mad about Hungary című kiállítások, amelyek a brüsszeli Art&Marges Múzeummal együtt kerültek megrendezésre.
Arts in difference kiállítás, Pécs 2010, Brüsszel 2011
A tárlaton a Reuter Camillo-gyűjtemény történeti anyaga, H. Zs. 1970-80-as években készült festményei, illetve a belga gyűjtemény történeti és kortárs anyaga került bemutatásra, portrék, találmányok, szöveg és zene, képzelt világok és test témakörben (4).
2003-ban elindult a klinika és a PTE Művészeti Kar közös szervezésében a posztgraduális művészetterápiás képzés. Az öt féléves képzés során művészetterápiára, zeneterápiára és mozgásterápiára lehet specializálódni.
Jegyzetek
1. Dr. Jádi Ferenc pszichiáter, pszichoanalitikus, festőművész, művészetterapeuta, egyetemi tanár. 1986-tól Németországban él. Jelentős kutatásokat végzett a Heidelbergi Prinzhorn Gyűjteményben. Németországban kiadott Muzika című könyve – amelyben a páciensek zenei vonatkozású rajzait, festményeit, kollázsait tanulmányozza – a pécsi anyagra is reflektál. Ferenc Jádi – Inge Jádi, Muzika: musikbezogene Werke von psychisch Kranken, Wunderhorn, Heidelberg, 1989.
2. MTV Körzeti Stúdiója, Pécs. Pszichorealizmus című film, a 38-40. perc. A Reuter Camillo-gyűjteményben való kutatásom során tekinthettem meg.
3. A Felesleges valóság című kiállítás anyagának egy részét közölte a Délután almanach 1992-ben. Délután almanach ’92, szerk. Arató Ferenc, Bernáth Gábor, Kiss Sándor, Schindler Endre, Perem Alapítvány, Pécs, 1992, 67-122.
4. Arts in Diffenrence. Szerk.: Fabényi Júlia. A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai 117., Pécs, 2010.