Kassai-Farkas Ákos dr.

“Megtanulja az ember, hogy a tudás nem az, hogy minden szellemit birtokol és mindent elmond, hanem az, hogy többet tudunk, de kevesebbet mondunk a béke kedvéért.” (Várszegi Asztrik) /cit: A Megajándékozott. 75.old/

"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)

"Minden emberi lélek halhatatlan, ám az igazak lelke nem csak halhatatlan hanem isteni is egyben"
(Szokrátésznek tulajdonított mondás)

Telefon: +36-20-281-8464
E-mail: kassai.farkas.akos@gmail.com

Művészet és pszichiátria

Képi kifejezés a pszichiátriában (3)

A PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Reuter Camillo-gyűjteménye 3. fejezet

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Dr. Reuter Camillo gondos munkájára alapozva végezte kutatásait dr. Jakab Irén pszichiáterprofesszor (1919–2011) (a képen), aki 1947-ben került a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetemről a Pécsi Klinikára.

A professzor asszony kezdetben neuropszichiátriával, neuropatológiával és gyermekpszichiátriával, emellett lélektan-filozófiával és pedagógiával is tudományos színvonalon foglalkozott. Komplex tudományos érdeklődése később a kreativitás pszichoanalitikus megközelítése és a művészetterápia felé fordult, s nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket ért el. Alapító tagja volt az International Society of Psychopatology of Expression szervezetnek (ISPE, 1959). Neve szervesen összekapcsolódott a művészet és pszichiátria, illetve a művészetterápia témakörével.

 

Dr. Jakab Irén nemzetközi szakmai elismertségét az 1950-es évek elején Pécsett végzett kutatása alapozta meg. Az Akadémiai Kiadónál 1956-ban francia nyelven Dessins et pientures des aliénés, németül Zeichnungen und Gemälde der Geisterkranken (Képi kifejezés a pszichiátriában) címmel megjelent monográfiájában publikálta elsőként a pécsi kollekció anyagát. Tudományos munkája egyrészt a Reuter Camillo-gyűjtemény legrészletesebb feldolgozása, másrészt a képi kifejezés pszichopatológiáját bemutató nemzetközi tanulmányok között is különleges szerepet foglal el (1). A publikáció széles szakmai sikerét bizonyítja, hogy elsőként kapott meghívást Franciaországba, Svájcba, majd az Egyesült Államokba.

A Képi kifejezés a pszichiátriában 1998-ban jelent meg magyarul. Dr. Jakab Irén e művében az 1956-os kiadások esetleírásait új, hosszan követett alkotói pályaképekkel és életutakkal egészítette ki. Könyvének első részében részletesen ismerteti a művészet és a pszichiátria, illetve a kreativitáskutatás tárgykörében elért addigi eredményeket és a legújabb irányzatokat. 

 

Jakab Irén Képi kifejezés a pszichiátriában című könyvének borítója. Akadémiai Kiadó, 1998

 

A monográfia törzsanyagát a színes táblákkal illusztrált tizenhat esetleírás adja. A 16. eset kivételével a művek 1918 és 1946 között készültek. A páciensek spontán és nem a később alkalmazott művészetterápia eredményeként alkottak.

 

Részlet Jakab Irén Képi kifejezés a pszichiátriában című könyvéből

 

Dr. Jakab Irén ezekre az alkotásokra egyszerre tekintett pszichiátriai és művészeti szemszögből, elemzésében a két látásmódot szintetizálta. A könyvében közölt tizenhat eset 163 alkotásának képleírásai részletesek, mélyrehatók, amelyeket az egyes életutakba integrált. 

A professzor asszony az egyes eseteket pszichiátriai (személyi anamnézis, pszichiátriai állapot, betegség lefolyása) és művészeti (tartalom, kompozíció, stílus, technika) szempontból egyaránt részletesen bemutatja.
 

  1. S. 1954, papír, grafit – Jakab Irén könyvének 12. esete

 

  1. L., 1932 – Jakab Irén könyvének 13. esete

 

A rajzokat és festményeket diagnosztikai szempontból is értékelte, a szkizofrén, a mániás és az alkoholos hallucinózisban szenvedő páciensek által készített műveket összehasonlítja, és kiemeli az adott csoportokra vonatkozó jellegzetességeket. A páciensek közül többekkel személyesen is találkozott, illetve Reuter professzor visszaemlékezései segítették kutatómunkáját. Könyvét a pontos és objektív elemzések mellett áthatja az együttérzés. Felhívja a figyelmet, hogy a páciensek közül egyesek saját érdemüknél fogva is elismertek lehetnek a szépművészetben „érzelmeik egyéni és grafikus kifejezése által” (2).
 

N.N. A II. világháború alatt kezelték a Pécsi Klinikán – Jakab Irén könyvének 15. esete

 

Dr. Jakab Irén művészeti tanácsadója Martyn Ferenc (1899–1986) festőművész volt (a képen), visszaemlékezésében így idézte fel a közös munkát:
„Martyn Ferenccel nagy élvezet volt együtt dolgozni. Ő azt mondta, hogy pszichiátriai szempontból nem tudja értékelni a dolgokat, de mint művészi alkotást meg tudja mondani, mi benne a jellegzetes, ami patológiásnak látszik, így aztán mindent megbeszéltünk, stílust, vonalvezetést, a színeket.” (3).  

 

Martyn Ferenc (1899-1986): Az éjszaka hangján, olaj, vászon, 1943

 

A professzor asszony a pszichiátriai páciensek rajzait és festményeit művészeti szempontból szintén feldolgozta: manifeszt és szimbolikus tartalmak, kompozíció, stílus, vonalvezetés, formaalkotás, színek és világítás hatása, térhasználat, testalak arányai és mozgás témakörökben. Megállapította, hogy e rajzokat és festményeket a képzőművészetben ismert kritériumok alapján is lehet elemezni (4).

 

  1. Zs. 1970-1980, kréta, papír – Jakab Irén könyvének 16. esete

 

A páciensek rajzait összevetette a népművészeti alkotásokkal, gyermekrajzokkal és primitív ábrázolásokkal, amelyek, véleménye szerint, hasonló vonásokat mutatnak a formaképzésben (úgymint mágikus, szimbolikus kifejezések, totemizálás, egyszerűsítés, absztrakció, ideoplaszticizmus), a képalkotói mechanizmusaik azonban különbözőek.  

Dr. Jakab Irén végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy e művekre úgy tekintsünk, mint természetes műtárgyakra (5). „Felfogása szerint az elmebetegek alkotásai abszolút értelemben vett identikus művek, mivel keletkezésük mögött a betegek azon vágya húzódik meg, hogy a rajzon és a festményen keresztül megtalálják az elveszett realitással való kapcsolatot.” (6).

Dr. Jakab Irén a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora, külföldre távozása után is rendszeresen hazalátogatott. 2011-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét.

A professzor asszony 2011-ben hunyt el Bostonban, páratlan életművet hagyva maga után. Szellemi hagyatékának egy részét az MTA pszichiátriai gyűjteményre és a Reuter Camillo-gyűjteményre hagyta, így újra visszakerült alkotómunkája abba az országba, ahol pályafutását elkezdte.

 

Jegyzetek

  1. Leginkább a Hans Prinzhorn, Alfred Bader, Volmat, Leo Navratil leíró, fenomenológiai kutatásainak sorába, a mai napig a témában született legfontosabb könyvek közé sorolható. Vö. Tényi Tamás, Jakab Irén pszichopathológiai művészetkutatása. In: Arts in difference. Szerk.: Fabényi Júlia. A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai 117., Pécs, 2010, 102.
  2. Jakab Irén: Képi kifejezés a pszichiátriában. Pszichiátriai és művészeti elemzés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998, 181.
    3. Tényi Tamás: Művészet és terápia (interjú). Pszichoterápia 9. 456-460. 5, 457.
  3. Jakab Irén: Képi kifejezés a pszichiátriában. Pszichiátriai és művészeti elemzés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998, 181.
  4. Vö. Jakab Irén: Képi kifejezés a pszichiátriában. Pszichiátriai és művészeti elemzés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998, 175-178.
    6. Tényi Tamás: Jakab Irén pszichopathológiai művészetkutatása. In: Arts in diffenrence. Szerk.: Fabényi Júlia. A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai 117., Pécs, 2010, 104.

 

https://www.webdoki.hu/cikk/121788/pszichiatria/kepi-kifejezes-a-pszichiatriaban.html?tfrom=hirlevel&edm=1&edm_sid=2419