Kassai-Farkas Ákos dr.

"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)

"Minden emberi lélek halhatatlan, ám az igazak lelke nem csak halhatatlan hanem isteni is egyben" (Szókratész)

Telefon: +36-20-281-8464
E-mail: kassai.farkas.akos@gmail.com

Művészet és pszichiátria

Az őrület kultúrtörténete Dr. Zsakó István koncepciója

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

dr. Selig Árpád halálát követően dr. Zsakó István és adr. Joó János folytatták a megkezdett munkát, gondozták, illetve bővítették a gyűjteményt, és elvégezték az alapító által vágyott szakmai feladatot. Hónapokig tartó rendszerezőmunka után, hazánkban első ízben rendezték meg a pszichés betegek alkotásait bemutató állandó kiállítást, amely az Angyalföldi Intézet díszterme melett találhatóm egy erre a célra kialakított nagyteremben kapott helyet.

Az akkori gyűjtemény hat egységre osztható:

1. képzőművészeti alkotások, képek, rajzok, kézimunkák;

2. támadó, gyilkos eszközök;

3. grafológiai gyűjtemény;

4. örökléskutatás;

5. családi áőolás;

6. az elmeügy történte.

"De a leggadagabb csoport a betegek alkotóművészetére vonatkozó gyűjtemény, amelynek körébe rajzok, festmények, tervrajzok, szobrászati alkotások, gépek, modellek, rongyból, kenyérbélből készített különféle dísztárgyak, figurák tartoztak. Tárgyak, ábrázolásmódok, amelyek a betegek sajátosan eredeti invenciojuk, kóros elképzeléseik szerint alkottak meg" emelte ki Zsakó István és Joó István az 1931.ben megjelent Orvosi Hetilap múzeumtörténeti ismertető tanulmányában.

 

Dr. Zsakó István: A frenológia előfutára Matth. Qualle után, 1930-as évek, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény

*****

1940-ben Zsakó Istvánt Lipótmezőre nevezték ki igazgatónak, ahová a gyűjteményt is magával vitte, amely így visszakerült oda, ahol a gyűjtőmunka elkezdődött. Itt a második emelet egyik termében és a folyosókon helyezték el az alkotásokat.

Zsakó István nemcsak képzőművészeti alkotásokban gondolkodott, hanem egy elmeügyi archívum létrehozását is elhatározta, előszeretettel rajzolt különböző, pszichiátriatörténeti szempontból érdekes reprodukciók után. Emellett az anatómiai szemléltetőeszközöket, illetve az orvosi kutatások dokumentációs és fényképes anyagát gyűjtötte. Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény archívumában ma is őrzött vázlatfüzete tanúskodik az elmebajt, a patológiás elváltozásokat kultúr- és művészettörténeti összefüggésekbe ágyazó szemléletéről.

 

Zsakó István: A fejfájás gúnyképe H. Daumier után, 1930-as évek, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény

*****

 

A művészetek iránt is fogékony elmeorvosként a vizuálisan észlelhető tünetegyüttesek, a vizuálisan megragadható analógiák és maga a vizuális eszközrendszer manipulatív használata is lekötötte figyelmét, de tervei között szerepelt például a reklám, a vizuális nyelv szuggesztív hatásának tanulmányozása is (1).

Zsakóék azonban nem csak az utókorra gondoltak: a nyilvános kiállítás célja az előítéletek csökkentése is volt.

 

A II. világháború során azonban a lipóti gyűjteményt sem kímélték. A művek többségét – a kollekció megmentése érdekében – a tatai Esterházy-kastélyba, illetve a Svábhegyi Nagyszállóba költöztették. A viszontagságos idők során a kép- és dokumentumanyag jelentős mértékben megcsappant, s – miután az 1946-os visszaköltözést követően a fennmaradt művek revíziója elmaradt – az ötvenes évek elején a Selig-múzeumnak már csak a töredékére, körülbelül egyharmadára bukkantak rá – egymásra halmozva, erősen megrongálódott állapotban, a kórház egyik padlásfeljárójában tárolták... A hányattatások során elveszett Nemes Lampérth József festőművész három tusrajza is.

 

 

Nemes Lampért József, Női akt, 1914, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény

*****

 

A képzőművészeti tárgyú gyűjtést csak az ötvenes évek végén indították újra, amelynek során viszont csupán az intézetben kezelt művészek alkotásaira, valamint a nem hivatásos alkotók műveire fókuszáltak.

 

Remmer Borbála, Rongymunkák, 1955, MTA Pszichiátriai Gyűjtemény, Budapest

*****

Schwartz Károly, Dr. Simor Erzsébet, aki 3 hiányzó kollégáját helyettesíti, 1960, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény

*****

 

Jerem Béla, Tűzcsóvás lámpa, 1974, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény

 

*****

 

A gyűjtemény új, lelkes kezelője Dr. Fekete János lett – egészen a nyolcvanas évek közepén bekövetkezett haláláig –, akinek jóvoltából a múzeum az intézeti könyvtár karzatán került elhelyezésre.

 

*****

A muzeális gyűjtemény Lipótmezőn, 1980-as évek eleje, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény

 https://www.webdoki.hu/cikk/111109/pszichiatria/az-orulet-kulturtortenete.html?from=email