Kassai-Farkas Ákos dr.

"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)

"Minden emberi lélek halhatatlan, ám az igazak lelke nem csak halhatatlan hanem isteni is egyben" (Szókratész)

Telefon: +36-20-281-8464
E-mail: kassai.farkas.akos@gmail.com

Művészet és pszichiátria

Pszichiátriai művészeti gyűjtemények

Pszichiátriai művészeti gyűjtemények



Különleges értéket képvisel a bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet „Pszichiátriai Betegek Művészeti Alkotásainak Muzeális Gyűjteménye”.
Ennek bemutatására a Sanofi - Aventis Zrt. támogatásával egy ötrészes cikksorozatot indítunk.
Az első rész - rövid európai kitekintés után - a magyarországi kezdeteket, a Selig-múzeum megalakulását mutatja be, Tóth Eszter művészettörténész szakavatott tollából.

A XX. század első évtizedeiben Európa-szerte sorra jöttek létre elmekórházakhoz kapcsolódóan a pszichiátriai művészeti gyűjtemények, és születtek a kollekciókon alapuló – alkalmanként formabontó – tanulmányok. Az adott intézmények keretein belül működő szakorvosokat pácienseik, elsősorban a pszichotikusok árnyaltabb diagnózisát segítő képi világ kutatása, a képalkotás pszichológiájának és pszichopatológiájának feltárása ösztönözte.

A gyűjtemények, a kiadványok, az új definíciók megjelenése, valamint az értelmezések kultúrtörténeti kontextusba helyezése jelöli ki a marginális, pszichiátriai közegben született művek emancipációjának első szakaszát.

 

1857-ben W. A. F. Browne skót orvos kiadta az Art in Madness (Művészet az őrületben) című könyvet; 1864-ben a torinói pszichiáter, Cesare Lombroso megjelentette a Genio e follia (Lángész és őrület) című kötetet. Az általa gyűjtött rajz- és képanyag a korszak legelső kollekciója volt – ma a torinói Museo di Antropologia Criminale-ban található.

A gyűjtést 1870 körül August Ambrosie Tardieu, francia patológus gyűjteménye, majd a század végén George Savages és Theophilius Hyslop szervezésében a londoni Bethlem Királyi Kórház betegrajztára követte. Dr. Paul Manier Marcel Réja álnéven publikálta a L’Artchez les fous (Az őrültek művészete) című művét Párizsban. Dr. Walter Morgenthaler elsőként használja a művész kifejezést egyik pácienséről, Adolf Wöllfliről Ein Geisteskrankerals Künstler (Egy elmebeteg mint művész, 1921) című könyvében.

Adolf Wölfli: Couronne d’épines de Rosalie en forme de coeur, (Rosalie töviseinek koronája szív alakú), 1922, Collection de l’Art Brut, Lausanne

***

Dr. Hans Prinzhorn, a heidelbergi pszichiátriai gyűjteményt feldolgozó, 1922-ben megjelent kiadványa, a Bildnereider Geisterkranken Ein Beitragzur Psychologie und Psychopatologieder Gestaltung (Az elmebetegek képalkotása – Tanulmány a formaalakítás pszichopatológiájáról és pszichológiájáról) meghatározó szerepet töltött be a pszichiátria és művészet kapcsolatáról szóló diskurzusban, s ez az anyag szolgált számos későbbi gyűjtemény – többek között a magyarországi történeti kollekciók – kiindulási és referenciapontjaként.

Agust Natterer: Der Wunderhirte (A csodálatos juhász), 1919 előtt, Sammlung Prinzhorn, Heidelberg

***

Hazánkban, Pécsett, dr. Reuter Camillo, Budapesten dr. Selig Árpád elmeorvosok európai viszonylatban kiemelkedő történeti pszichiátriai gyűjteményeket hoztak létre. Mindkettőjükre jellemző volt a nyitottság és a korszak újító szándékú szellemiségével való rokonszenvezés.

Dr. Selig Árpád elmeorvos az 1920-as években kezdte el gyűjteni páciensei alkotásait Lipótmezőn. „Érdeklődési területe a képzőművészet, ennek tanulmányozása is vezette a pszichiátriai múzeum megalapításához” – írta fia, Selig Kornél dr. Fekete Jánoshoz, a gyűjtemény későbbi gondozójához címzett levelében.

Kirnig Jakab: Tengerparti ültetvény, 1901, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény

***


Selig Árpádot munkamódszerében Hans Prinzhorn heidelbergi és Reuter Camillopécsi munkássága inspirálta. 1926-ban az angyalföldi elmegyógyintézetbe nevezték ki főorvosnak, ahova kollekcióját is magával vitte, s ott folytatta tovább a gyűjtést. Később dr. Epstein László, dr. Namenyi Lajos gyűjtőmunkájának darabjaival, dr. Fabényi Rudolf és dr. Nyírő Gyula orvosok – az elmebetegek írásait, rajzait és festményeit feldolgozó – közös kutatásának egy részével, és a gyöngyösi, a gyulai, valamint a szombathelyi elmeosztályokon készült alkotásokkal gyarapította anyagát.

„Selig autodidakta volt, aki rajongással csüngött alkotásain, és ezt olyan enthuziazmussal tette, hogy minden lépésében az egyéni és alanyi tevékenység nyilatkozott meg. Az intézet és az intézeti múzeum az ő ügye volt” – emlékezett vissza dr. Jó János 1933-ban.

Az Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet egykori Selig-múzeumának kiállítási enteriőrje, 1930 körül, A budapesti Angyalföldi Elme és Ideggyógyintézet Emlékkönyve 1883–1933, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény

***

Enteriőr-kép a Selig-múzeum ún. múzeum albumából, 1936 körül, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény

***

Selig Árpád munkássága úttörő a maga korában: célja egy pszichiátriai múzeum létrehozása volt. 1928-ban az angyalföldi igazgatósági épület háromszobás lakásában helyezte el gyűjteményét, amelynek átfogó feldolgozását, betegsége miatt, már nem végezhette el, de előkészítette utódainak az utat. Díszkötetes aranyfeliratú könyvén ez állt: „A Budapest-Angyalföldi m.kir. állami elme és ideggyógyintézet muzeumának története és vendégkönyve.” A díszes album üres lapjaira később dr. Zsakó István írta meg a múzeum történetét az 1930-as években.

Enteriőr-kép a Selig-múzeum ún. múzeum-albumából, 1936 körül_MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény

***

Dr. Selig Árpád élenjáró tevékenységének tisztelegve a Magyar Elmeorvosok Egyesülete 1930-ban a Selig-múzeum nevet adta a gyűjteménynek, amelynek ünnepélyes megnyitójára 1931. május 31-én került sor, de ezt az alapító már nem érhette meg.

Bártfai József: Fantasztikus sziklák, 1913–1938, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény, Fotó: Hámori Péter

***

Az 1930-as években az ezer darabot számláló gyűjtemény nagy népszerűségnek örvendett, pedagógusok, művészek, külföldi vendégek látogatták Angyalföldön, amely Selig-múzeum néven 1932-ben a múzeumok hivatalos névsorába is bekerült.

***

https://www.webdoki.hu/cikk/110434/pszichiatria/pszichiatriai-muveszeti-gyujtemenyek-.html?tfrom=hirlevel