Felkerült a lófej szobor a budavári Lovardára
- március
Az újraépülő budavári Lovarda főhomlokzatáról néhány napja kezdte el lebontani az építési állványzatot a kivitelező. A déli oldal kicsomagolásával lassan teljes pompájában tárul fel az épület az arra járók előtt. Itt, a főhomlokzaton, a főbejárat fölött kapott helyet az archív képeken is jól kivehető lófejes sportembléma, amely pár napja került rá az épületre. A szobor spiáterből készült (cink-alumínium ötvözet), agyagminta alapján. Ennek részletrajzát Kurdi István grafikus készítette el, a szobrászmester pedig Csányi Szabolcs volt, aki egyébként az épület elé kerülő Lovát fékező csikós című szobrot, ifj. Vastagh György munkáját is restaurálja.
A Lovarda főhomlokzatára, a bejárat fölé felkerült az épület funkcióját jelképező sportembléma, a lófej plasztika
A Hauszmann-féle palotaépítéssel egyidejűleg, 1901-ben elkészült Új Királyi Lovardát Hauszmann Alajos, valamint az ő irodájában dolgozó Habicht Károly és Hoepfner Guido tervezte, a faszerkezeteket Thék Endre készítette, az üvegablakok Róth Miksa munkái voltak, a kovácsoltvas munkákat pedig Jungfer Gyula alkotta.
A mostani újraépítés felelős építész tervezője Potzner Ferenc építész, művészettörténész, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) stúdióvezetője, vezető tervezője, aki korábban többek között a Sándor-palota és a Várkert Bazár generáltervezői feladatait végezte. A történeti díszítőelemeket (a falnézeteket, azok részleteit, a homlokzati ornamenseket, a tető díszműbádog-formáit) Baliga Kornél építőművész tervezte újra. A belsőépítészeti terveket Baliga Kornéllal együttműködésben a Flo Architects tervezőpárosa, Csővári Linda és Demeter Ágota készítette el.
Az épület keleti, északi és nyugati oldaláról már két hónappal ezelőtt lebontották az építési állványzatot. (2018. december)
A munkálatokat Potzner Ferenc építész, a KÖZTI vezető tervezője irányítja, aki a Sándor-palota és a Várkert Bazár rekonstrukciójának is a felelőse volt
Az építészeknek pontosan ugyanazt kellett megalkotniuk, amit Hauszmann Alajos és munkatársai több mint száz évvel ezelőtt létrehoztak
Az újratervezésben részt vevő építészek, belsőépítészek a legapróbb részleteket illetően is kötve voltak a Hauszmann-iroda tervezői által kigondolt, több mint 100 évvel ezelőtt lerajzolt, megtervezett formákhoz, díszítőelemekhez és anyagokhoz. Pontosan ugyanazt kellett újraalkotniuk, ami egyszer már létezett.
Mint megtudtuk: óriási szakmai háttérismeret szükséges ahhoz, hogy a történeti szerkezetek, ablakok, burkolatok, lámpák hitelesen visszatervezhetők legyenek. A feladat azért sem volt egyszerű, mert az egykori új Királyi Lovarda épületének belső részleteiről eredeti archív rajzok nem teljeskörűen álltak rendelkezésre. Bizonyos elemeket a régi fotók alapján újraterveztek, például a lovaglócsarnok fa részleteit, de az északi épülettraktusról régi fényképeket sem sikerült felkutatni.
A Lovarda ablakai a krisztinavárosi oldalon. Nem volt egyszerű feladat a színeket meghatározni, mert az archív képek ehhez nem nyújtottak túl sok segítséget
A főbejárat fölötti ablak. A fotón is jól kivehető zöld szín a Hauszmann-épületekről vett színminták alapján lett meghatározva
A külső részleteket illetően is szükség volt a formaismereti jártasságra: az oldalbejárat feletti szárnyas harci sasos sisakról alig lehetett használható fotót találni. Nem volt egyszerű feladat a külső és belső színezést újragondolni és újraalkotni. Az archív fotókból nem derül ki, milyen volt pontosan az ablakok színe. Ezért a tervezők a budapesti Hauszmann-épületet keresték fel, hogy az ablakokról színmintát gyűjtsenek.
Az egykori angol palának megfelelő anyagot sem volt egyszerű beszerezni
A tető díszműbádog formáinak újratervezése Baliga Kornél munkája
A tervezéshez, építéshez a tudományos dokumentációt Rostás Péter művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese készítette, vele a tervezők, akik végigkísérték – illetve most is kísérik – a kivitelezés munkálatait is, folyamatosan egyeztettek, sőt új információk felmerülésekor szükség szerint újratervezték az egyes részleteket.
Mint megtudtuk: a tervezésen még a mai napig is dolgozó sok-sok építész, tervezőművész hatalmas sikerélményként éli meg, hogy részt vehet a Lovarda újjáépítésében, amelyet szakmailag is jelentős kihívásnak tekintenek és általa sok ismeretre és gyakorlatra tesznek szert.
A Lovarda 1915-ben. Sokat segítettek az archív fényképek, de nem volt minden részletről használható fotó (Forrás: Fortepan)
Így nézett ki a Lovarda helye, a Csikós udvar az építkezés megkezdése előtt
Az építkezés még hónapokig fog tartani, ezt követően fogják megépíteni a Lovardához vezető utakat
Az épületen jelenleg is zajlanak még a külső és a belső munkálatok. Bár Fodor Gergely, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházások miniszteri biztosa a napokban azt mondta, hogy 2019-ben készen lesz, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ebben az évben a nagyközönség is látogathatja. Meg kell ugyanis építeni a csatlakozó akadálymentes utakat, amely összeköti a Lovardát a Hunyadi udvar szintjével, valamint a Palota úttal.