Svájc: A demencia egyre nagyobb kihívás

Medical Tribune online, 2010, 6, 16.
(Tömörítvény)


Egy tanulmány a 65 éven felüli öregek egészségi állapotáról az első lépés a helyes irányba, mert adatokra és információkra van szükség a svájci demenciapolitika sürgősen szükséges kialakításához. Egy ilyen politika célja minden érdekelt számára optimális gondozási és kezelési formát találni.

A Svájci Alzheimerszövetség örül annak, hogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal felmérésében különleges figyelmet szentel a demenciának. Fő megállapítás szerint öt öregből kettő demenciában szenved.


A tényleges számok magasabbak


Az Alzheimerszövetség szerint mindenesetre az adatok túl alacsonyak. Ezek csak azokat a személyeket tartalmazzák, akiknek ténylegesen demencia diagnózisuk van. Ezenkívül, amint a szövetség 2004 évi felmérése mutatta, egy sor olyan eset van, amelyeket nem diagnosztizáltak, tehát van egy jelentős ismeretlen szám. A kezdődő demenciát nem ismerik fel azonnal és azoknak a betegeknek a számára, akik már ápolóotthonban élnek, egy diagnózis nem tűnik feltétlenül szükségesnek, őket már gondozzák. Az Alzheimerszövetség saját számításainál óvatosan becsülve abból indul ki, hogy az otthonok lakóinak 50%-a demenciás, de vannak utalások arra, hogy részben 60-70%-ot is elér.


A demenciás emberek száma drasztikusan növekedni fog


A Svájci Alzheimerszövetség úgy becsüli, hogy Svájcban ma 102000 ember él demenciával, ebből kb. 40% otthonokban és 60% otthon. 2050-ig a demenciás betegek száma meg fog háromszorozódni, mert a lakosság egyre öregebb lesz. Ezenkívül egyre több egyedülélő és igen öreg személy lesz, akik demenciásak. Erre a kihívásra reagálni kell.



Több alternatív szolgáltatásra és lakóformára van szükség


Ma a demenciás betegekre van egyrészt az otthoni gondozás, több kevesebb segítséggel a spitex (kórházon kívüli ellátás) és tehermentesítő kínálatok révén, valamint az ápolóotthon. Ahhoz, hogy az emelkedő keresletet kielégítsük, egyrészt az otthonmaradáshoz szükségletnek megfelelő szolgáltatásoknak kell rendelkezésre állniuk, másrészt közbülső megoldásokat kell találni azoknak a demenciás embereknek a részére, akik bár már nem tudják uralni a mindennapi életet, de míg nem kell belépniük egy ápolóotthonba. Egy lehetőség a társadalomba integrált, gondozó lakócsoportok létesítése, amint azokat pl. Svédországban sikeresen bevezették.