Íme Orbán 29 pontja
hvg.hu
Orbán Viktor a parlamentben ismertette a napokban kidolgozott gazdasági akciótervet. A meghirdetett új gazdasági rendszer az első ütemben 29 intézkedésre épül.
Orbán Viktor új magyar gazdasági rendszert hirdetett meg, amely két pillérre épül: egy új gazdasági rendszer kialakítása és a kölcsönös felelősségvállalás elvének bevezetése. A válságnak még nincs vége, nekünk viszont nem a sopánkodás a dolgunk, hanem hogy a magyarokra jellemző sajátos észjárással használjuk a saját javunkra a történéseket - mondta Orbán Viktor, aki szerint erre van is esély. A világgazdaság új irányba fordult: a termelő kapitalizmusnak van jövője, a spekulatív kapitalizmus leáldozóban van. Piaci túlértékeltség uralkodik, amely meghaladja a valóságos értékeket, ennek szükségszerű következménye, hogy buborékok keletkeznek, és újabb válságokhoz vezetnek.
Magyarország a kormányfő szerint csak akkor lehet sikeres, ha a termelő kapitalizmusra koncentrál, és a magunk javára fordítjuk a világban zajló folyamatokat. Vagyis ha visszaszorítjuk a spekulációt, és a termelő kapitalizmus felé indulunk el. Utóbbinak a munka, előbbinek a spekuláció áll a középpontjában. Spekuláció az, ha valaki úgy keres pénzt, hogy azzal másoknak kárt okoz, a munka viszont értéket hoz létre, és ezzel a közösségnek hasznára van - magyarázta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint csak egy termelő kapitalizmus tud egymillió új munkahelyet teremteni.
Az új gazdasági rendszer alapja egy teljesen új adórendszer lesz, mivel Orbán Viktor szerint a mostani annyira rossz, hogy nem érdemes toldozgatni-foldozgatni. A régivel nem lenne esély talpra állítani a gazdaságot. Az adózás büntetés helyett részvételt jelent majd a nemzeti együttműködésben, bizalomra és kölcsönösségre épül majd, és igazságos lesz. Az új adórendszert sem anyagi, sem erkölcsi értelemben nem éri majd meg megkerülni. Életszerű, egyszerű, betartható, munkabarát adórendszer lesz, olyan egyszerű, hogy nyolc általános végzettséggel is átlátható legyen.
Az első akcióterv 29 pontja
A gazdasággal kapcsolatos első kormányzati akcióterv 7 intézkedést tartalmaz:
A cégek társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentik az éves 500 milliós nyereség (inkább árbevételre gondolhatott - a szerk.) alatt, ami főleg a kis- és középvállalkozásokat érinti. A kedvezményes 10 százalékos kulcs eddig évi 50 millióig volt érvényes.
Bevezetik az egykulcsos, családi kedvezményekkel könnyített jövedelemadót, amelyre két év alatt állunk át. 1,3 millió munkavállalót vonnak be a rendszerbe, és az adójóváírás intézménye megszűnik, megszüntetve azt a gyakorlatot, amely szerint az adórendszer hazugságra épült. Eltörlik a minimálbér adómentességét.
A kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül 10 kisadót eltörölnek.
Bevezetik az adórendszeren kívüli kereset fogalmát, és lehetővé teszik, hogy aki adózótt jövedelemből másnak munkalehetőséget biztosít, annak ne kelljen már adót fizetni. Itt az államnak már nincs keresnivalója.
Az adószabadság megteremtésének jegyében az állam visszavonul a családokon belüli (egyenes ági, vérszerinti - élő és elhalálozott - rokonok közötti) vagyonmozgások ellenőrzésétől. Ezekre sem illetéket, sem adót nem vetnek ki.
A személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalék lesz. A gyermekek számától függően meghatározott nagyságú jövedelem nem eshet adózás alá.
Harc a bürokrácia ellen
Annak érdekében, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, Orbán Viktor szerint meg kell kezdeni a bürokrácia csökkentését. Ebben a témában a kormány további hét intézkedést javasol.
A beruházások során ma 51 engedélyt kell kérni, ennek harmadát a kormány eltörli.
Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeit hatályon kívül helyezik, és egy kedvezőbbet alakítanak ki.
Ingatlan bérbeadás esetén a bérbeadónak nem kell vállalkozóvá vállalni.
Adjuk vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat készítésének jogát.
Az adományozás áfamentessé tétele.
A kistermelők élelmiszer-termelési, feldolgozási és értékesítési feltételeit könnyítsük.
A Széchenyi-kártya programot 50 millió forintra bővítsék, és pályázati önerő részére is lehessen használni.
Az EU-s források radikális átrendezése a kkv-k javára.
Fizessenek a pénzintézetek!
A kölcsönös felelősségvállalás jegyében Orbán Viktor hangsúlyozta: amikor a bankok bajba kerültek másfél évvel ezelőtt, az állam azonnal megsegítette őket az emberek pénzéből. Most itt az ideje, hogy a bankok a gondok megoldásából is kivegyék a részüket, tekintve, hogy busás nyereségre tettek szert. Ennek érdekében három évre megadóztatja a kormány a bankokat, biztosítókat, és pénzügyi cégeket, 13 milliárdról 200 milliárdra emelve a költségvetésbe fizetendő összeget. A kormány tárgyalásokat kezd a bankok képviselőivel, hogy a "bankadót" milyen adóalapra vetítsék ki, milyen arányú legyen a megosztás a bankok, biztosítók, lízingcégek között.
Orbán leszögezte azt is, hogy a kormány határozottan fellép mindenféle bankellenes hangulattal szemben és elkötelezett amellett, hogy a magyar bankrendszer stabil maradjon. A bankokkal kapcsolatos intézkedéseket nem ellenérzések, nem bosszúvágy, hanem a kölcsönös felelősség elvéből származó kérés határozta meg - hangsúlyozta.
Megszorítások a közszférában
Az állam 120 milliárd forintot takarít meg saját magán. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban négy intézkedést sorolt fel:
A költségvetési szférában havi bruttó kétmilliós fizetési plafont vezet be a kormány, az MNB-nél is. Orbán Viktor igazságtalanságként és pazarlásként említette, hogy vannak olyan vezetők is, akik havi bruttó 4-5 vagy akár 7 millió forintot keresnek.
A miniszterelnök azt javasolja, hogy a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még ebben az évben csökkentsék 15 százalékkal.
Az állami vagyonkezelés területén elrendelik a bértömeg 15 százalékos csökkentését, amivel 48,2 milliárd forint takarítható meg. Az igazgatóságok számát százról tízre csökkentik. 319-ről 60 főre csökkentik az igazgatósági helyeket. A felügyelő-bizottságoknál a törvényi előírások minimuma, 630-ból 450 marad. Orbán Viktor közölte, teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlási és -csere stopot rendelnek el a közszférában.
A két hónapon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások - mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában adózzanak 98 százalékkal.
Devizahitelek stopja és szociális biztonság
Annak érdekében, hogy a devizahitelek terjedését megakadályozzák, javasolják, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forintalapú hitel esetén legyen lehetséges. Ezzel szeretnék elérni, hogy megálljon a bedőlő lakáshitelek számának növekedése.
Bevezetik a másodlagos élelmiszer-vizsgálatot, hogy ne áramolhasson akadálytalanul Európa élelmiszer-hulladéka Magyarországra – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő felkéri a Fellegi Tamás vezette minisztériumot, hogy a közüzemi díjak emelésére rendeljen el moratóriumot és kezdjen tárgyalásokat az új árak megállapítására.
Elrendelik a kilakoltatási moratóriumot december 31-ig és tárgyalásokat kezdeményezik a bajba jutottak lakáshotelének rendezésére irányuló tárgyalásokat.
Végül a miniszterelnök általánosságban arról beszélt, hogy a gazdaság bajainak legnagyobb része a túlzott eladósodottságból származik. Emiatt ezektől az adósságoktól meg kell szabadulni, hogy növekvő fejlődési pályára állhassunk.