Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Európai Unió Alapjogi Intézetének újabb kutatásairól (1. rész)



os.mti.hu

Budapest, 2010. május 11., kedd (OS) - Az Európai Unióban megkérdezettek 60% a nem hallott még az egyenlő bánásmódot biztosító hatóságokról. A jogtudatosítás a skandináv demokráciákban a legerősebb, a posztkommunista országok - közöttük Magyarország - az utolsók a rangsorban. A vizsgált kisebbségek közül a romák diszkriminációja látszik a legerősebbnek. Az Európai Unió Alapjogi Intézete a múlt hét végén mutatta be a legújabb kutatásairól beszámoló kiadványait.

A 2007-ben alakult intézet az Unió tanácsadó szerve, információkat és adatokat gyűjt az uniós polgárok alapvető jogairól, ezekkel összefüggő tanácsokat ad az Unió szervezeteinek, kapcsolatokat tart a civil társadalommal, és feladata uniós polgárok alapjogi tudatosságának javítása is.
A kiadványok bemutatóján Magyarországról az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Adatvédelmi biztos munkatársai, valamint Halmai Gábor az ELTE professzora - az Intézet tanácsának magyar tagja - és Szabó Máté az ELTE professzora, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vett részt. A kiadvány megállapításairól folytatott vitákban többek között Gál Kinga, az Európai Parlament egyik magyar képviselője, és az Európai Ombudsman, valamint az Európai Adatvédelmi Biztos is elmondta véleményét.
A négy tanulmány közül az egyik az emberi jogi intézmények ismertségét és ezáltal hatékonyságukat mutatja be. A felmérés egybeveti az országonként számított nemzeti átlagokat az adott országban rendszeresen diszkriminációnak kitett csoportok, Magyarország esetében a romák adataival. Az EU átlagában a polgárok 61%-ának nincs tudomása arról, hogy országában törvény tiltja a diszkriminációt. A magyar megkérdezettek 49% a nem tud az EU Alapjogi Chartájáról, a romák körében az arány 82%. Az Unió polgárainak 60%-a sosem hallott még az egyenlő bánásmódot biztosító hatóságokról. A legerőteljesebben diszkriminált romák 47%-a számolt be elszenvedett megkülönböztetésről.Arra a kérdésre, hogy diszkrimináció esetén elmenne-e a az egyenlő bánásmódot segítő hatósághoz, a nemmel válaszolók 63%-a azt a magyarázatot adta, hogy úgysem ér az semmit
Az adatvédelemmel foglalkozó tanulmány szerint az Unió és tagállamai már ma is vezető szerepet játszanak a világban az adatvédelem területén. Az adatvédelmi hatóságok rendszerében a magyar ombudsmant jó, erős jogosítványokkal rendelkező intézményként mutatják be, más országokkal összehasonlítva azonban hiányosságként állapítják meg, hogy nincs bírságolási jogköre. Ez azonban a magyar adatvédelem sajátos megszervezésével függ össze, hiszen ombudsmani intézményként nem láthat el hatósági feladatokat.
(folyt.)
Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala