Miért nem lépett hatályba az új Ptk?
www.portfolio.hu
Amint arról a Jogi Melléklet korábban tudósított (Alkotmánybíróság: nem lép hatályba az új Ptk. ), az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek minősítette az új Polgári Törvénykönyv (Ptk) 2010. május 1. napján történő hatálybalépésére vonatkozó jogszabályt. Ennek eredményeként az új Ptk hatálybalépése meghatározatlan időre kitolódott.
Az új Ptk elfogadását tartalmi nézetkülönbségek miatt már eleve heves politikai viták övezték, annak feltűnően gyors hatálybaléptetésére irányuló kormányzati szándék pedig azt eredményezte, hogy az ügy az AB elé került. A történethez hozzátartozik, hogy az alkotmányjog területén meglehetősen tájékozott köztársasági elnök a hatályba léptető jogszabály aláírását alkotmányossági aggályokra hivatkozva az első körben megtagadta.
Az AB a hatályba léptető jogszabály alkotmányellenességét két tekintetben vizsgálta. Egyrészt a hatálybalépéstől rendelkezésre álló 60 napos felkészülési idő, másrészt a két lépcsős hatálybalépés Alkotmánnyal összeegyeztethetőségét vonta górcső alá.
A 60 napos felkészülési idő vizsgálata kapcsán az AB figyelembe vette, hogy a Ptk a jogrendszer egyik alapjául szolgáló jogszabály, amely egyrészt átszövi a jogkeresők mindennapi életviszonyait, másrészt a jogalkalmazó hatóságok feladatait is nagymértékben befolyásolja. Az AB a jogszabály alapvető jelentőségére tekintettel a 60 napos felkészülési időt olyan kirívóan rövidnek minősítette, amely jogbiztonság súlyos veszélyeztetése okán önmagában megalapozza a hatályba léptető jogszabály alkotmányellenességét.
A hatálybalépésre vonatkozó jogszabály az új Ptk hét könyvének hatálybalépését két fázisra osztotta. Az ilyen jogtechnikai megoldás a gyakorlatban átmeneti rendelkezéseket tesz szükségessé, ugyanis az új Ptk hatályba lépő két könyve és a régi Ptk bizonyos része egy ideig párhuzamosan került volna alkalmazásra. Az AB álláspontja szerint az eredmény olyan fokú inkoherencia, amely az életviszonyok alapvető szabályozását biztosítani hivatott jogszabálynál megengedhetetlen, így alkotmányellenes.
Az új Ptk hatálybalépésének elmaradása tehát a jogbiztonság szempontjából üdvözlendő fejlemény. Ezzel együtt tény, hogy a magyar jogrendszernek szüksége van a toldozott-foldozott régi Ptk-t felváltó korszerű magyar polgári jogi kódexre. Tekintettel azonban arra, hogy az új Ptk elfogadott tervezetét az új Országgyűlés várhatóan alaposan átdolgozza, a közeljövőben sajnos be kell érnünk a régi Ptk-val.
dr. Korda Csaba
Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda
budapest@bakernet.com