Nem mindenki örül az új Ptk. halasztásának



www.nepszava.hu

Bárándy Péter szerint jogos, hogy az Alkotmánybíróság nem engedélyezte az új Ptk. hatályba lépését, ugyanis a törvény valóban nem biztosít elegendő időt a felkészülésre. A törvénykönyv egyes részei pedig nem egyszerre léptek volna életbe, így az átmeneti időszakban szinte lehetetlen lett volna az eligazodás. Az új törvény egyebek mellett a cselekvőképesség, az öröklés, vagy akár az újságírókat érintő tudósítások kérdésének is új keretet adott volna.

Bárándy Péter szerkesztőségünknek elmondta, hogy vitathatatlanul helyes az Alkotmánybíróság érvelése, miszerint nem elegendő a két hónapos felkészülési idő. Szerinte ugyanis a májusi hatályba lépési időpont nem csak a jogalkalmazónak, hanem azoknak is igen korai, akikre vonatkozna a törvénykönyv. Márpedig ez a kör igen széles lenne, hiszen a Polgári törvénykönyv szabályozza leginkább a hétköznapi életet - tette hozzá.

A volt igazságügyi miniszter kifejtette, hogy a májusban életbe lépő első két rész szabályozta volna a személlyel kapcsolatos jogokat, így például a cselekvőképesség kérdését. A 2011-től hatályos részek viszont egyebek mellett az örökléssel kapcsolatos jogokat is rendezték volna, azonban hogyan lehet az öröklésről dönteni, ha nem tudjuk, hogy ki számít cselekvőképesnek - tette fel a kérdést Bárándy utalva arra, hogy a nyolc hónapos időeltérés miatt egymással ellentétes törvények lehetnének hatályosak.

Ezt persze átmeneti törvényekkel orvosolnák, azonban ez további jogbizonytalanságot idézne elő, mert akkor már három joganyaghoz kellene alkalmazkodni - tette hozzá.

Sólyom László eljárásjogi hibát vétett akkor, amikor a hatályba léptető törvényt is visszaküldte - fogalmazott hozzátéve, hogy az államfő kifogásaival ennek ellenére egyetért. Nem volt egyeztetés a jogász társadalommal, szerkezeti és nyelvi hibák is vannak a törvénykönyvben, nem egyszerre lépnének életbe az egyes részek, ráadásul a felkészülési idő is kevés - sorolta a hibákat Bárándy.

Alapvető probléma lehetett, hogy a jogszabályokat nem jogászprofesszorok vezetésével hozták létre, hanem az igazságügyi minisztériumban. A hivatal azonban nem kodifikációra való, hanem a technikai rész lebonyolítására.

Kiemelte, hogy az sem elhanyagolható a jogbiztonság szempontjából, hogy a Fidesz korábban bejelentette, hogy kormányra kerülése esetén azonnal visszavonja a törvénykönyvet, így létrejött volna egy olyan joganyag, ami csak egy hónapig érvényes. Az abban az egy hónapban történtek megítélésénél pedig ez szintén komoly gondot okozhatott volna - tette hozzá.

Az új Polgári törvénykönyv értelmében májustól más szabályok vonatkoztak volna a beszámíthatóság eldöntésére, például az elutasított passzusok a cselekvőképtelenség fogalmát nem is ismerik. (Az új törvénykönyv nem ismeri a kártérítés fogalmát sem, helyette sérelemdíjról beszél.) A beszámíthatóságról való döntés pedig már a bíróságra tartozott volna. További változások léptek volna hatályba viszont más területeken is, hiszen az összes személyekre vonatkozó szabály május 1-jétől lett volna érvényes.

A sajtót érintő változás lett volna, hogy elkülönült volna közszereplő fogalma, és aki ebbe a kategóriába tartozik, arra egészen más szabályok vonatkoztak volna. Az Alkotmánybíróság elutasító ítélete miatt nem lép életbe a hiteles tudósításról szóló rész sem, ami kimondta, hogy nem vonható felelősségre hiteles tudósítás esetén az újságíró, még akkor sem, ha az általa leírtak sértenek valakit. A jogalkotó ezzel akarta elkerülni az olyan visszás eseteket, amikor például a tudósítás egy parlamenti képviselő nem valós állításait idézi, de emiatt utólag csak az újságírót lehetett felelősségre vonni, miután a képviselőt védi a mentelmi joga.

A meleg szervezetek kifogásolják a Ptk. elkaszálását

A Háttér Társaság a Melegekért egyesület honlapján fellelhető kommentár szerint "a taláros testület ezzel lehetővé tette, hogy saját szájíze szerint alakítsa át a családjogi törvényt az új hatalom, amelynek szemében vörös posztó a 'melegházasság' kodifikálása".

A most halálra ítélt jogszabály tartalmazza az azonos párokra vonatkozó bejegyzett élettársi kapcsolatot is, amelyet jelenleg külön - az Alkotmánybíróság által is alkotmányosnak talált - törvény szabályoz. A "melegházasság" megsemmisítéséhez azonban nem elég az új Ptk. visszavonása, ahhoz az új kormánynak el kell törölnie az önálló élettársi törvényt is.

Harrach Péter, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke - a KDNP-frakció várható új vezetője - a minap a Népszabadságnak azt mondta, hogy "az egyneműek együttélését is nyilván szabályozni kell, de nem a házasság intézményével összefüggésben."
Az azonos neműek párkapcsolatának a házasság szintjére történő emelése, amelyet a leköszönő kormány és Országgyűlés által elfogadott új Ptk. gyakorlatilag a magáévá tesz, elfogadhatatlan és alkotmányellenes - mondta Harrach a választások két fordulója közt, jelezve az alkotmánybírák felé a hatalom új birtokosainak elvárását" - írja a honlap.

A meleg szervezet nem először kerülnek konfliktusba a Fidesszel. Korábban az akkor még független polgármester, Tarlós István kikövetelte, hogy a kerületéhez tartozó Sziget rendezvényen ne lehessen homoszexualitással kapcsolatos felvilágosító programokat szervezni.

A Habeas Corpus nevű szervezet Szájer Józsefet is felkérte, hogy a Fidesz nevében bátorítsa a Sziget Kft. vezetőit: mondják fel a Tarlós István III. kerületi polgármesterrel kötött "szégyenteljes megállapodást". A képviselő válaszában kifejtette, hogy "Magyarország jogállam, ahol mindenki számára biztosított az egyesülési, a gyülekezési és a szólásszabadság mindaddig, amíg ez mások alapvető jogait nem sérti. Jogsérelem esetén a szükséges jogi eszközök minden magyar állampolgár számára rendelkezésre állnak".

A képviselő akkor közölte, hogy pártja mindig is fontosnak tartotta a polgári szabadságjogok biztosítását megkülönböztetés nélkül minden polgár számára. A konkrét megkereséssel kapcsolatban azonban frakciónk nem alakított ki álláspontot, hiszen az Országgyűlés jelenleg nyári szünetet tart - írta Szájer József. A képviselőcsoportnak vagy a Fidesznek, mint pártnak a vitatott ügyben nincs hatásköre.

A kerület polgármestere nem tagja sem a frakciónak, sem a Fidesznek. Az önkormányzat és a kft. között létrejött szerződés magánjogi megállapodás. Azt kívánom, hogy a Sziget idén is sikeres legyen - zárult 2001-ben a politikus nyilatkozata.