Ismét mernek betegeskedni
www.vg.hu
A gazdasági élénkülés jeleként értékelik német szakértők azt, hogy az első három hónapban emelkedett Európa legnagyobb gazdaságában a betegszabadságok gyakorisága.
A munkavállalók láthatóan kevésbé tartanak attól, hogy a hiányzás miatt esetleg elveszíthetik állásukat – fogalmaz a Spiegel Online.
A Die Welt a berlini egészségügyi minisztérium adataira hivatkozva arról adott számot, hogy január–március között egészségügyi okok miatt átlagosan 2,1 napot voltak távol a teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Ez 12 százalékos emelkedés 2009 első negyedévéhez képest – igaz, hogy a húsz évvel ezelőtti adatokkal összevetve így is 20 százalékos a csökkenés. A leggyakrabban izom- és gerincbántalmakkal, különböző sérülésekkel, illetve légúti megbetegedésekkel vagy pszichés panaszokkal írják ki az orvosok a dolgozókat.
A rövid távú változást elsősorban a konjunktúra javulására vezetik vissza az elemzők, hosszú távon pedig a sérülésveszélyes fizikai munkakörök arányának csökkenésével, továbbá a részidős foglalkoztatás terjedésével magyarázzák a távolléti statisztika javulását. Rossz gazdasági helyzetben a dolgozók általában igyekeznek a hiányzások csökkentésével is jelezni lojalitásukat. Ez persze javíthatja az adott cég termelékenységét, de ha tartós egészségkárosodáshoz vagy a többi munkatárs megfertőzéséhez vezet, akkor jócskán visszaüt – figyelmeztet a német szakminisztérium.
A dublini székhelyű, az élet- és munkakörülmények javítását zászlajára tűző Eurofound adatai szerint a németek uniós viszonylatban feltűnően keveset hiányoznak a munkából egészségügyi okok miatt (lásd grafikonunkat). A magyarok nagyjából az európai átlag körül teljesítenek mind a betegszabadságot igénybe vevők arányát, mind az egy főre jutó szabadnapok számát tekintve. A listát a finnek, illetve a portugálok vezetik. Előbbieknek majdnem a fele kiíratja magát az orvossal (egyéves időtartamot tekintve), igaz, csak rövid időre. A portugáloknak viszont alig az ötöde megy betegállományba, ám aki igen, az átlagosan több mint hatvan napra.
A válság hatására kialakult munkanélküliség és a rövid ideig tartott influenzajárvány is oka annak, hogy Magyarországon tavaly 5,2 milliárd forinttal többet költött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) táppénzre a költségvetésben előirányzott 102,8 milliárdnál. Így nem tudni, hogy a 96,5 milliárdban meghatározott idei költségvetési előirányzat mire lesz elég, hiszen az év első három hónapjában már 22 milliárd forintot fizetett ki az OEP erre a célra. Pedig a járványügyi szakemberek őszre becsülik az új influenzajárvány második, komolyabb hullámát.
Az egy magyar betegesetre jutó táppénzes napok száma az elmúlt öt évben harminc körül volt, de a bérek növekedése miatt fokozatosan nőtt az egy napra jutó táppénz összege, tavaly ez átlagosan 3320 forint volt. A táppénzkassza kordában tartása érdekében – a múlt évi táppénzszabályok szigorítása mellett – jelentős szerep hárul az OEP orvosi ellenőrző hálózatára. A 276 felülvéleményező főorvos mellett 30 ellenőrző főorvos koordinálja, jogos-e a biztosítottak keresőképtelen állományban tartása. Tavaly több mint 1,1 millió alkalommal ellenőriztek, és 40 ezer esetben nyilvánították keresőképessé a betegállományban lévőket. Az ellenőrzést hivatalból vagy a munkáltatók kérésére is végezhetik az orvosok, ez utóbbiak tavaly ezer esetben kezdeményezték dolgozóik ellenőrzését, amiért 15 800 forintos díjat kell fizetniük.
Az augusztusi jogszabály-szigorítások során a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegszabadság távolléti díja 80-ról 70 százalékra csökkent. A táppénz mértéke pedig – a biztosítotti jogviszony idejének függvényében – a napi átlagkereset 60, illetve 50 százaléka lett a korábbi 70 és 60 százalék helyett. Ötven százalékra esett vissza a kórházban töltött időre járó táppénz mértéke is. Jelentős változás, hogy a korábbi 45 napról 30-ra csökkent a méltányossági alapon igényelhető táppénzes állomány ideje. Ilyen jogon azok igényelhetnek táppénzt, akiknek korábbról van biztosítási idejük. Legdrasztikusabban a passzív jogon járó (a biztosítási jogviszony megszűnése után kifizethető) táppénz folyósítási ideje esett vissza. Ez 2003-ban egy év volt, 2008-ban 45 napra csökkent, a múlt év augusztusától pedig már csak 30 napra jár ez az ellátás.