Pszichiátria a csőd szélén


http://elitmed.hu/ilam/hirvilag/pszichiatria_a_csod_szelen_5449/

A pszichiátriai ellátórendszer elmúlt évtizedben történt leépítése, működésének ellehetetlenítése feltehetően komoly szerepet játszik a pszichiátriai betegek által elkövetett erőszakos cselekmények növekedésében.– hangzott el a Magyar Pszichiátriai Társaság és az Országos Pszichiátriai Központ sajtótéjékoztatóján.

A mai napon a két szervezet közös állásfoglalást adott ki „Az elfogadható színvonalú pszichiátriai ellátás érdekében szükséges teendők összefoglalása” címmel.

Schultheisz Krisztina a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum képviseletében kifejtette, hogy az betegellátásban tapasztalható egyhetes várakozási idő mellett is csak 5-6 perc jut egy betegre, amely sokszor kizárólag a gyógyszerfelírásra elegendő, pszichoterápiára, illetve megelőzési feladatokra már nem.

A közös állásfoglalás 9 pontban foglalja össze az Társaság és a Központ által szükségesnek tartott lépéseket:

1. Az epidemiológiai adatok, illetve a WHO előrejelzései alapján el kell fogadni, hogy a pszichiátriai zavarok gyakorisága elérte a népbetegség szintjét. Emiatt a lelki egészséget és jólétet az EU kiemelt prioritásúnak tekinti. Ezért kormányprogram szintjére kell emelni a Lelki Egészség Országos Programját (LEGOP), és megvalósításához biztosítani kell az anyagi forrásokat.

2. A pszichés problémákkal küzdők korszerű kezelése kevesebb kórházi ágyat igényel ugyan mint korábban, azonban a megfelelő ellátás csak mindenki számára könnyen hozzáférhető, jól működő megelőző és rehabilitációs járóbeteg-szolgálat kiépítésével biztosítható. Ebben kiemelt fontosságú a pszichiátriai gondozói hálózat, amely egy-egy területen a - nappali kórháztól a közösségi pszichiátriai és szociális ellátásig terjedő - teljes spektrumot koordinálhatja. Megvalósítandó a járóbeteg-ellátás szektorsemleges finanszírozása. Nélkülözhetetlen az egészségügy és a szociális szféra közötti szoros együttműködés a valós szükségletek és szakmai kompetenciák alapján.

3. Kevés a közvetlen betegellátásban dolgozó pszichiáter, pszichológus, pszichiátriai szakápoló és szociális munkás, számuk messze elmarad az EU-s átlagtól. Tekintettel arra, hogy ezek hiányszakmák, kiemelten szükséges támogatni a pszichiáter rezidensképzést és szakápolóképzést.

4. A megfelelő ellátás érdekében olyan finanszírozás szükséges mind a fekvő- és járóbeteg, mind a szociális ellátásban, amely fedezi a tényleges, indokolt költségeket, figyelembe véve a pszichiátria viszonylag magas humánerőforrás-igényét.

5. Minden lehetséges eszközzel támogatni kell a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően önállóan működő gyermekpszichiátriai ellátórendszer kialakítását. Meg kell határozni a 14-18 éves korosztály ellátásának elveit és kialakítani ennek rendszerét.

6. A – főként agresszív – bűncselekményeket elkövető pszichiátriai betegek ellátására EU-kompatibilis forenzikus osztály létrehozására van mielőbb szükség. A tartósan, súlyosan veszélyeztető állapotban lévő pszichiátriai betegek hatékony gyógyításához ún. magas biztonságú intézmény létrehozása elengedhetetlen.

7. A hajléktalanok között sok a pszichotikus beteg, emiatt célszerű lenne számukra profilírozott ellátás szervezése legalább a fővárosban, ahol a legtöbb hajléktalan él.

8. A pszichiátriával szembeni előítéletek csökkentése nélkülözhetetlen, ennek érdekében civil és betegszervezetek, döntéshozók, a média és a szakmai szervezetek együttműködésével a mentális betegségek és a mentális betegséggel élők életének hiteles bemutatása szükséges.

9. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) felszámolása következtében megszűnt gyógyítási, oktatási, kutatási központ helyett a fenti teendők összefogásához erős, kompetenciával bíró szervezet újbóli létrehozása kell. Ennek kiinduló magva lehet a jelenleg két irodahelyiségben és négy státusszal működő Országos Pszichiátriai Központ. A szervezet fejlesztése során lehetővé kell tenni az eddigi adminisztratív-hatósági funkciók mellett speciális betegellátási és oktatási feladatok ellátását.