Átalakíthatja e az agykutatás a jogot?

http://www.mok.hu/hirek.aspx?nid=12969#12969

Az agykutatás egyre több eredménye rendelhető hozzá egy-egy pszichiátriai betegséghez. Az új ismeretek olyan etikai és jogi kérdéseket is felvetnek, mint a felelősség vagy a büntethetőség. Enyhíthető-e a büntetés, ha valakinél egyébként nem érzékelhető agyi rendellenességre derül fény? A választ a neurojog és a neuroetika adhatja meg, a bíróságok azonban egyelőre nem tudnak lépést tartani a tudomány fejlődésével.

Phineas Gage teljesen átlagos vasúti munkás volt, egy nap azonban komoly fejsérülést szenvedett egy balul sikerült robbantás során. Egy vasrúd fúródott át a koponyáján, amely szétroncsolta az agy elülső részét, más területeket viszont érintetlenül hagyott. Gage így túlélhette a balesetet, korábbi viselkedése azonban teljesen megváltozott: agresszívvé és kiszámíthatatlanná vált, emellett elvesztette azt a képességét, hogy előre megtervezze cselekedeteit, vagy felmérje azok következményeit.

Egy negyvenéves családapával szintén hasonló dolog történt: a korábban hűséges férfi váratlanul prostituáltakkal kezdett találkozgatni, és a saját lányát is molesztálta. A büntetőeljárás során kiderült, hogy a férfi bár szerette volna, mégis képtelen volt gátat vetni saját vágyainak. A részletes klinikai vizsgálat mindenre magyarázatot adott: a változást az okozta, hogy a családapa előhomloki lebenyében egy agydaganat kezdett növekedni. Miután ezt eltávolították, a beteg viselkedése újra normálissá vált (a két esettanulmány ismertetése bővebben is elolvasható az Akciós Potenciál és a Critical Biomass blogbejegyzéseiben).

Az agykutatók számára ma már a fenti két példából is egyértelmű, hogy az agyműködésben bekövetkező változások akár önmagukban is meghatározhatják viselkedésünket. Ezek azonban csak a legfeltűnőbb esetek: a különféle pszichiátriai betegségek agyi okairól ma már szinte hetente születnek új eredmények, amelyek korábban ismeretlen jogi és etikai problémákat vetnek fel.