A művészet erejével

Alkotnak és muködtetik is a galériát, ahol a betegtársak muvészeti alkotásai is bemutathatók.

A Budapest Art Brut Galéria célja, hogy a pszichiátriai betegséggel élok alkotásainak bemutatásával csökkentse a betegekkel kapcsolatos eloítéleteket. A kezdeményezés részeként a Galériában (1087 Budapest, Kobányai út 22., nyitva tartás: munkanapokon 10-14 óráig)
folyamatosan megújuló kiállításokkal várják az érdeklodoket.


A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán 2005-ben kezdte meg munkáját a Kreatív és Muvészetterápiás Muhely azzal a céllal, hogy lehetoséget biztosítsanak a Klinikán bent fekvo betegeknek a szabad alkotásra. A muhelymunkához és terápiás foglakozásokhoz egyre több beteg csatlakozott, mígnem 2006-ban a nagyközönség elott is bemutatkoztak a muvészek és a bemutatót számtalan nagy siker aratott kiállítás követett.


Miután a Klinikát kezdte kinoni, a Muhely egy olyan helyrol álmodott, ahol a muvészetterápiás foglalkozások mellett egy állandó kiállítást is be lehet rendezni. Ezt 2009-ben egy Európai Uniós pályázat segítségével sikerült megvalósítani.

Az Art Brut Galéria a Fovárosi Önkormányzat tulajdonát képezo és a BMSZKI (Budapesti Módszertani Szociális Központ) kezelésében lévo Kobányai út 22. szám alatt lévo ingatlanban kezdte meg muködését, ahol elegendo hely volt ahhoz, hogy a Moravcsik Alapítvány Pszichiátriai Betegek Nappali Intézete is helyet kaphatott. A Galéria üzemeltetését teljes egészében olyan emberek végzik, akik pszichiátriai betegségük miatt a nyílt munkaeropiacon nem tudnak munkát találni, itt azonban olyan közösséget, támogatást, képzést és munkalehetoséget kapnak, ami erosíti önbecsülésüket, segít a mindennapi gondok megoldásában és rehabilitációjukban.


A Budapest Art Brut Galéria Muvészeti Tanácsának tagjai hozzáértésükkel, tudásukkal segítették a Galéria szakmai muködésének megtervezését.


Muvészeti tanács tagjai:
dr. Beke László – MTA Muvészettörténeti Intézet, igazgató
Gaál József – egyetemi docens, Magyar Képzomuvészeti Egyetem
dr. Kurimay Tamás – osztályvezeto foorvos, vezeto pszichiáter, Fovárosi Önkormányzat Szent János Kórház, Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke
dr. Pléh Csaba – egyetemi tanár, akadémikus, BME Kognitív Tudományi Központ, igazgató
Bereczky Lóránd – Magyar Nemzeti Galéria
dr. Gerevich József – pszichiáter, muvészetpatológus
Koper Gábor – Moholy-Nagy Muvészeti Egyetem, rektor
Kovács Emese – Budapest Art Brut Galéria, igazgató
dr. Simon Lajos – egyetemi docens, SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, igazgató helyettes, Moravcsik Alapítvány Kuratórium elnöke


Egy kis Art Brut történelem
A II. világháború utáni korszakot a lázadás, a korlátok elvetése, az önmutogatás, a sokkolás, kapcsolódás különféle politikai és vallási mozgalmakhoz, filozófiai áramlatokhoz és lehetoleg mindenféle kötöttség elhagyása jellemzi. Az avantgárd mozgalmak sajátos muvészi eszközeikkel ezekre a gondolatokra reagálnak. Az art brut a klasszikus avantgárd irányzatokhoz nem sorolható, ha mégis szeretnénk meghatározni a helyét a különbözo irányzatok között, leginkább az európai, azon belül a francia informel irányzatához kötheto - írja a szakirodalom.


Szó szerint nyers, durva, csiszolatlan muvészetet jelent, és a pszichés betegséggel küzdok, a perifériára szorult ismeretlenek, a naivak, a rabok, a gyermekek és részben a "primitívek" képzomuvészeti munkáinak összefoglalására használatos kifejezés.


Az art brut mozgalom legjelentosebb alakja Jean Dubuffet francia származású képzomuvész volt, aki muvészi tevékenységének egyik fo céljaként határozta meg tanulmányozni, összegyujteni és megorizni ezeket az alkotásokat. Elsoként 1945-ben, Párizsban rendezett kiállítást a különbözo pszichiátriai intézetekben összegyujtött muvekbol.


Hazánkban, az Angyalföldi Elmegyógyintézetben Seling Árpád 1910-tol kezdte gyujteni az elmebetegek alkotásait, és 1928-ban nyílt meg a múzeum. Utódja, Zsakó István folytatta a munkáját, és a gyujteményt 1940-ben áttelepítette a Lipótmezore, amely a II. világháborúban komoly károkat szenvedett. A Lipót fennállásának 120 éves évfordulójára, 1988-ban nyitották meg a Pszichiátriai Múzeumot, amelyet 2007-ben az OPNI-val együtt bezártak, és a rendkívül értékes muvészi anyag azóta nem tekintheto meg.